A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Telepített fenyvesek cincérei - Történeti áttekintés

Telepített fenyvesek cincérei Történeti áttekintés Szeged korabeli városhatárain belül, Kiss Ferenc az 1890-es években kezdte meg a homoki fenyvesek tervszerű —tehát tudományosan megalapozott— telepítését (Kiss 1927, 1939). Az 1900-as évek második harmadában az erdei(Pinus sylvestris) és a feketefenyő (Pinus nigra) a kiskunsági homokkötő fásítások egyik „divatfájává" vált. Bár a zöld szervezetek jobban örülnének a természetközeli erdőknek (ami az adott termőhelyen a szürke- és fehérnyarasokat jelenti), az egykori SzegedAlsótanya területén még mindig magas a telepített fenyvesek (Pinetum cultum) részaránya. A tűlevelű erdők ökológiai paramétereikben minden korábbi fás társulástól eltérnek, ami kihat az állatvilágukra. Alig több mint 100 esztendő alatt számos, addig „hegyvidékinek" tartott bogárfaj jelent meg az Alföld közepén. A szétterjedés mechanizmusát a fában fejlődő (xylofág) cincérek köréből vett példák segítségével érzékeltetjük. Kuthy Dezső (1897) a Duna-Tisza közéről mindössze 6, tűlevelű fákban élő cincérfajt említ, melyek a következők: 17 ácscincér (Ergates faber) Lelőhely: Kalocsa Egyértelműen tűzifával behurcolt példány, amely nem tudott meghonosodni az Alföldön. 2.1 erdei félcincér (Spondylis buprestoides) Lelőhely: Kalocsa 37 gödrösnyakú cincér (Arhopalus -Criocephalus- rusticus) Lelőhelye Isaszeg, mely település az Alföldbe ékelődő Gödöllői-dombvidéken található. 47 árva ecsetcincér (Pityphilus —Pogonochaerus— fasciculatus) Lelőhelyek: Budapest, Kalocsa, Dabas 57 pettyesvégű ecsetcincér (Pogonochaerus ovatus) Lelőhely: Budapest 67 házicincér (Hylotrupes bajulus) Az elhalt faanyagban fejlődő állatot a szerző (Kuthy 1897) a történelmi Magyarországon mindenütt közönségesnek (communis) tartotta. A korabeli Csongrád megyei fajlista (Csiki 1906 Vánky-Vellay 1894), mindössze 3 fajra korlátozódott. Ezek: 17 romboló fenyőcincér (Tetropium castanem) Lelőhely Szeged (Újszeged, Marostorok)