A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Telepített fenyvesek cincérei - Történeti áttekintés

A kérdéses példányokat (kódja szerint többet) Vellay Imre (Vellay 1896) gyűjtötte a hullámtéren. Úgy véljük, hogy tutajfával behurcolt egyedekről lehetett szó, amelyek nem tudtak meghonosodni. E fajt a hullámtér cincérei között átvett adatként- Erdős József (1935) is említi doktori értekezésében. 27 házicincér (Hylotrupes bajulus) Lelőhelyek: Csongrád, Hódmezővásárhely, Szeged 37 árva ecsetcincér (Pityphilus —Pogonochaerus— fasciculatus) Lelőhely: Szeged A közölt helységek többsége (Szeged, Csongrád, Kalocsa és Budapest) nagyobb település, ahol a kérdéses időszakban már bizonyosan léteztek tűlevelű fákkal beültetett kiterjedtebb parkok. Itt a tűzi- és épületfával behurcolt példányok utódai tartósan meg tudtak telepedni. A létrejött izolált populációk —a fenyvesítési programot követően— több gócból kiindulva népesítették be, a korlátlan lehetőségekkel kecsegtető új élőhelyeket. A fenti okfejtés azonban csak a fatörzsben (vagy az abban is) kifejlődő fajok térnyerésére ad magyarázatot, a vékonyabb ágacskákban élőkére nem. Esetünkben alapfeltétel a közvetlen terjedést biztosító ökológiai folyosó. A Kárpátokban honos, szélesebb türőképességű fajok a homokhát fenyőültetvényeiben elvileg le tudtak szivárogni az Alföldre. Perdöntő bizonyítéknak tekintjük, hogy Pest megyében az 1930-as évek végéig minden olyan fenyőspecialista cincérfaj előkerült (Hegyessy-KovácsMuskovits-Szalóki 2000), ami napjainkban Csongrád megyében honos. Az észak-déli irányú terjeszkedést hatékonyabbá tette, hogy a kiskunsági tanyák lakói előszeretettel telepítettek az épületek mellé fenyőket. Ahol semmilyen közvetlen góc nem létezett, ott 1920 körül kezdetek feltűnni az első fenyő tápnövényü cincérek. Czógler Kálmán (1920) rovarkatalógusában például, a gödrösnyakú cincér (Arhopalus -Criocephalus- rusticus) címszó alatt az alábbiak olvashatók: „1918. május 15. levágott feketefenyő törzsben járatok, lárvák. ( Kiss főerdőtanácsos ) " A lelőhelycédula tanúsága szerint a fatörzs a mai Asotthalom környékéről (Királyhalom) származott. Az adat értékét növeli, hogy a korábbi összegzésekből (Csiki 1906, Vánky-Vellay 1894) még hiányzott ez a faj. 1974 és 2008 között Ásotthalom, Üllés és Rúzsa közigazgatási határán belül az alábbi fenyő (Pinus sp.) tápnövényü cincéreket sikerült kimutatnunk: