A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - Az egyhajúvirág – tavaszkikerics – (Bulbocodium versicolor) lelőhelyei Csongrád és Bács-Kiskun megye déli részén

gedi rész délen egészen a városhatárig terjedt. Amikor a korábbi városhatár országhatár lett, Királyhalom egyik fele (pl. Czógler Kálmán kedvenc gyűjtőhelye a Szelevényi-erdő) a Jugoszláv királysághoz, a másik Magyarországhoz került. A nálunk maradt Királyhalmi m. kir. Erdőőri Szakiskolának 1891-től 1921-ig Teodorovits Ferenc volt az igazgatója (Andrési 2002/a), akinek hivatali, tanári és tudományos munkája mindvégig a szakmailag illetékes minisztériumhoz, illetve városunkhoz kapcsolódott. Nincs tudomásunk arról, hogy a városhatár szabadkai oldalán is tevékenykedett volna. Prodán Gyula (1915) közlése viszont már teljesen egyértelmű: a „Bulbocodium versicolor (Ker.) Szabadkán a Kőröseredő mögött, a törökfák (Quercus pubescens) s a tanyák között levő halmokon" fordul elő. Recens lelőhelyek ÍJ Határon túli lelőhelyek A határ jugoszláv (ma szerbiai) oldalán 1982-ben létrehozták a Szabadkai Erdő Regionális Parkot, melynek ritka növényei között említik az egyhajúvirágot (Bulbocodium versicolor) is (Gajic 1986). A klasszikus Kőrös-ér menti lelőhelyet az 1990-es évek elején felszámolták, de sikerült azt újratelepíteni (Szabados Klára szíves szóbeli közlése). Meg nem erősített értesüléseink szerint, a re vitalizáit biotópok többségét 2000 után beszántották. 2./ Hazai lelőhelyek — Kelebiai-rét (helyi jelentőségű TT) A kelebiai lelőhelyet 1973-ban Soó Rezső említette először. (Soó 1973). A „Kiskunságtól a Sárrétig" c. kiadvány (Rakonczay -szerk-1987) egy, a Vörös Könyv (Rakonczay -szerk.-1989) két helyi állományról tud. Az utóbbi valószínűleg a terület kétféle elnevezésén alapul. Beliczay István (1991) az erdészeti üzemtervnek megfelelően 82/B jelű erdőrészként említette azt a „rontott" akácost, ami azonos a Kelebiai rét TT egyhajúvirág élőhelyével. Erről bárki meggyőződhet, ha vet egy pillantást a „Magyarországi települések védett természeti értékei" c. monográfia (Tardy -szerk.- 1996) termőhelyi fotójára.