A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)
V. fejezet - Az egyhajúvirág – tavaszkikerics – (Bulbocodium versicolor) lelőhelyei Csongrád és Bács-Kiskun megye déli részén
— Kelebiai legelő A újabb, immár tényleg második kelebiai területre sem kellett sokáig várni. A kelebiai bekötőúttól délre, a helyi temető előtt húzódó homokbuckákon 1993. 03. 23-án 14 virágzó Bulbocodiumot láttunk. Az alaptársulás zsályáslegyezőfüves sztyepprétnek (Astragalo-Festucetum rupicolae) bizonyult. A buckás terület és a tómeder közötti kissé retardált homoki legelőn (Potentillo arenariae-Festucetum pseudovinae) további 3 tövet fedeztünk fel. Abban reménykedtünk, hogy a tényleges töszám ennél minden bizonnyal magasabb, mert a virágzás már vége felé járt. Sejtésünk a következő években be is igazolódott. 1994. 03. 12-én 89, 1996. 03. 10-én 137 tövet számláltunk össze. — Ásotthalmi Láprét TT,, Csodarét" Az utóbbi évtizedek dél-alföldi flórakutatásának egyik legnagyobb szenzációja volt, amikor Fűzné Kószó Mária (1989) felfedezte az ásotthalmi "Csodarétet. Itt több unikális faj mellett 90.000 tő egyhajúvirágot (Bulbocodium versicolor) számlált össze. Később a tőszámot lényegesen kevesebbnek találták, de az eredményt több tényező is befolyásolhatta (pl. milyen hideg és hosszú volt a tél, mennyi a talaj víztartaléka, hogyan alakult a február és a március hónapok hőmérséklete stb.). A Kelebiai-legelő kivételével, az eddig tárgyalt recens hazai lelőhelyekről részletes ismertetés található az Andrési-féle monográfiában (Andrési 1999a). A Kőrös-ér menti új lelőhelyek 1993-ban négy, új egyhajúvirág (Bulbocodium versicolor) élőhelyre bukkantunk. A kelebiai legelőről már szóltunk, a következőkben a megyénkben található élőhelyeket ismertetjük. Ezek: — Ásotthalmi tőzegbánya A területen a növény aktuális élőhelyeit (habitatjait) 2 nagyobb csoportba sorolhatjuk. Az egyikbe az erdőszegély gyepfoltjai és a puszta erdő felőli széle tartozik, a másikba a buckatetők és buckahátak. ÍJ Erdőszegély — 27. sz. képEz az élőhely-típus 3 nagyobb foltra tagolódik, melyek a tőzegbányától nyugatra lévő satnya erdő peremzónájában találhatók.