A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

V. fejezet - A természetes és természetközeli állapotban fennmaradt területek természeti értékeiről - Növényvilág - „Csodarétjeink”, melyeket minden körülmények között meg kellene őriznünk az utánunk jövő generációk számára

Szomszédság kérdése — A betelepedés jellegét meghatározhatja a közvetlen szomszédság. Mezőgazdasági művelésbe vont területekről elsősorban a különféle gyomok és a nagy ökológiai türőképességű polifág kártevők beáramlására számíthatunk. Azonos fajú fás ültetvényeknél a kolonizáció rendkívül hatékony, ám (pl. fenyő monokultúrákkal határos, új fenyő ültetvényeknél) megnő a nemzetségspecifikus (sztenök oligofág) kártevők megjelenésének és tömeges elszaporodásának a kockázata. Időfaktor — Az időfaktor a külső szabályzású fás állományokban éppúgy létezik, mint a természetes, vagy természetközeli erdőtársulásokban. Az „öregerdőkben" sok olyan állatot és növényt találunk, melyeket a fiatalosokban hiába keresnénk. Mindez, bár jóval kisebb mértékben, fordítva is igaz. A fafaj azonosság előnyei közelítő életkorú állományok esetében jobban, nagyon nagy korkülönbség mellett kevésbé érvényesülnek. A lombkorona (idővel változó mértékű) záródása a gyep- és a cserjeszint növényei számára meglehetősen kemény szelekciós faktort képez. Megtelepedést kizáró hatását a fás monokultúrák egységes állományfejlődése felerősíti. A természetes és természetközeli állapotban fennmaradt területek természeti értékeiről Növényvilág „Csodarétjeink", melyeket minden körülmények között meg kellene őriznünk az utánunk jövő generációk számára Az egykori Szeged-Alsótanya területén több olyan terület található, ami méltán érdemelné ki az Ásotthalmi Láprét TT köznapi neveként használt „Csodarét" jelzőt. Ezek közé tartozik a Csipak- és a Tanaszi-semlyék, az Atokházitőzegbánya semlyékese, a Kelebiai-legelő, valamint a több község területén átnyúló Zákányi-medence. Ha forintosítjuk a védett növények természeti értékét, akkor a bőség zavarával küzdünk. A magas végösszegek miatt elég nehéz eldönteni, hogy ebbe a kategóriába soroljuk-e a Rúzsa, Öregcsorvai-rétet, a megyehatáron fekvő Bácsboristai-rétet, továbbá a rúzsai és az öttömösi Baromjárásokat. A következőkben kizárólag ezekről az élőhelyekről ejtünk néhány szót, a „klasszi-