A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - Mezőgazdasági hasznosítás a védelemre javasolt területeken - Az egykori természetközeli gazdálkodásról

tészen 10 165/1200 holdat;- ugy végre a C. alat e rajzban szinezetlenül maradt várostanya épülete környékén való tér; mely tészen a faoskolával együtt 51 400/1200 holdat; ezen három darab földrészek mellyek öszvessen tesznek 70 965/1200 holdat;- levonva a fentebbi egész öszvegből; marad 886 569/1200 hold föld- melyet Krebsz Mihály ur haszonbérben bir- melyben ezen felmérés alkalommal mint e rajzon sárgás színezettel meg. KülömbözXettvék- felszántva s vetések alatt találtattak: jelessen 1 (Betű szerinti összegzés) II. a világosabb zöldes színezettel való földrészek a simább, de azonban sok helyen ( odalgos ?) Kaszálló vagy inkább legelő földek III. Tiszta Semjék /Kékessebb zöld és húzásos színezettel:/ Kaszálló Földek a folyó számbetétjelek alatt: a Kaszálló Semlyék földek összesen 101 1167/1200 hold IV. Buczkás homokosabb legelőföld V. a Zsombékos Semjékek VI. Zsombékos kakás és nádas lapos földrészek VII. a Nádas lapos VIII. az öszves utak" A térképből és a magyarázatból az alábbiak derülnek ki: 17 A magasabb fekvésű, humuszosabb (tehát művelhető) részeket felszántották. 2.1 A buckásokat legeltették, minek hatására ott homoki legelő alakult ki. Ez egy szarvasmarha csordának kissé gyenge kínálat lenne, de a juhoknak tökéletesen megfelel. 3. / Az átmeneti (zsályás-legyezőfüves sztyepprét és kékperjés láprét) területeket és a kékperjés lápréteket szegélyzónáit legeltették és kaszálták. 4. / A kékperjés lápréteket centrális részeit konzekvensen kaszálták. 5. / A kakás (gyékényes?) és a nádas részek hasznosítására nincs semmilyen utalás. A vázolt szisztéma majdnem tökéletes garancia arra, hogy az ott élő védett növényfajok megmaradjanak A hivatásos természetvédők legfeljebb a kaszálások időpontjait igazítanák a faj spektrumhoz és a legelő jószágok, számát, arányosítanák a terület eltartó-képességéhez. A természetközeli gazdálkodási mód korántsem tekinthető általános jelenségnek. Valószínűleg csak a nagyobb méretű birtokok egy részén terjedt el. Ne feledjük, a kiparcellázott területek zöme kisbirtok volt (Juhász 1989), és a hatalmas, egybefüggő legelőkön is más környezethasznosítási alapelvek érvényesültek.