A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

IV. fejezet - A hatékonyabb erdőgazdálkodás alapjainak a lerakása

A szaporítóanyag származása szempontjából érdemes megnézni, milyen nyarakat talált Halász Árpád (1889) a Makó, Kiszombor és Csanád környéki hullámtereken. (Adatai azért perdöntő jelentőségűek, mert többé-kevésbé tükrözik az erdőtervezés előtti időszak természetközeli állapotait.) Halász sorszáma faj név Halász megjegyzései nincs rezgő nyár (Populus tremula) Előfordulását nem jelzi 417 fehérnyár (Populus alba) Ritka a bal parti erdőkben 418 szürkenyár (Populus canescens) Közönséges az ártéri erdőkben Összegezve az eddigieket, a Szeged város homokvidékeinek erdősítésre használt dugványok, eredetileg minden bizonnyal a rezgőnyárral könnyen összetéveszthető szürkenyár (Populus canescens) hajtásai voltak. A markánsan eltérő habitusú fehérnyár (Populus alba) kizárható a vizsgálódásból. A sikeres telepítések új lendületet adtak a környékbeli homokpuszták fásításához. Giba Antal 1841 és 1844 között készült térképsorozatának szelvényein a legtöbb jelenleg is létező (jelentősebb) erdő látható. Területük sem volt lényegesen kisebb, mint manapság. (A szelvényekhez tartozó, erdészeti vonatkozású kataszteri adatokat Gibára hivatkozva Kiss Ferenc is közölte a „Szeged erdészetében" —Kiss 1939—.) A hatékonyabb erdőgazdálkodás alapjainak a lerakása A Luca napi szél által okozott károk felmérésére létrehozott erdészeti albizottmány 1868-ban szisztematikusan bejárta a környéket. Arról, hogy milyennek is találták az itteni erdőket, álljon itt két idézet a „Szeged erdészete" c. munkából (Kiss 1939). Rívói-erdő „Az erdőt némely részben fákban gazdagnak találta, több helyen ligetesnek, a talaj azonban a bucka-tetők és bucka-szakadások kivételével begyepesedett állapotban volt. " Átokházi-, valamint a Felső- és Alsóásotthalmi-erdők „Az átokházi, felső- és alsóásotthalmi erdőt általában véve ritkának, de jól begyepesedett állapotban levőnek találták. " Tanulságos lehet, hogy a szakértői testület a hiányok pótlására, továbbá az új állományok kialakítására az akácot, a bálványfát és (a faj megjelölése nélkül) a