A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 5. (Szeged, 2009)

III. fejezet - Belvizek, vízelvezetés

tett biotópokat (Márkus-Waliczky 1992). A nedvességkedvelő rovarfajok „kistájon belüli" túléléséhez szintén ez a környezet biztosítja az utolsó esélyt. Ősszel és tavasszal a Tisza-völgyét követő madárvonulások útvonalában minden víztükör alaposan felértékelődik, mivel -Lakatos Károly (1891) szavaival élve- e tavak „madárszállókként" hasznosulnak. A vándorok itt gyűjtenek erőt a további útjukhoz. A „vendégek" egy része ki is telel. Marián Miklós szerkesztésében 1980-ban megjelent „A Dél-Alföld madárvilága" c. könyv (Marián 1980). Ennek segítségével az elmondottakat számadatokkal is alá tudjuk támasztani. (A fajlistát Rékási -1980- adatai alapján állítottuk össze.) A területek nevei Fészkelő fajok száma Átvonuló-, ritka- és telelő fajok együttes száma Csaj-tó 67 148 Dongér-tó 62 123 (szegedi) Fehér-tó 75 136 A mórahalmi Madarász-tó madárvilága szintén meglehetősen fajgazdag. Krnács György és Csizmazia György (1992) egyesített faunajegyzékét a 4. sz. mellékletben közöljük. Belvizek, vízelvezetés Csongrád megye homokháti vidékein a nagyobb szabású belvízmentesítési munkák az 1930-as évek végéig lezárultak, bár -igen korlátozott számban- még az 1970-es években is létesültek kiegészítő jellegű csatornák. (Belvizes években, a lakosság által önkényesen kiásott, ún. „vadcsatornák" témaköre még marginálisan sem képezi vizsgálataink tárgyát.) Az 1919-ben készült Jakabffy Lajos-féle Szeged térképen a csatornarendszer elemei északról délre haladva a következők: Széksóstói-főcsatorna, Gátsori-csatorna, Rivói-csatorna, Madarász-tói-csatorna (Madarásztavi-főcsatorna), Kis-Széksóstói-csatorna, Pap-halmi-főcsatorna (csak a határig terjedő szakasza). Hatolykai Pap István (1945) vázrajzán —a trianoni tragédia után új alapokra helyezett hazai vízgazdálkodás eredményeképp— szinte az összes jelenlegi létesítmény megtalálható. Az általunk védelemre javasolt részek csatornái az egykori semlyékes vonulatokban húzódnak. Öttömös-Baromjárás vadvizeit a Bogárzói-főcsatorna vezeti le a Széksóstói-főcsatornába. A rendszer további mellékágai a Balotai-, a Külső-Csorvaia Halászkai-, valamint a Jámborkai-csatorna. A Gátsori- és Rivói-csatorna közvetlenül a Kőrös-érbe torkollik. Az utóbbi az egykori Bilisicsi-tó medencéjét, valamint a Rívói-semlyékest csapolja