A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A Körtöltés melletti tóvidék kutatottságáról

Ahhoz, hogy természeti értékként hasznosuljon, több éves előkészítő munkára van szükség. Mindenek előtt, el kell távolítani az ipari mennyiségű szemetet. A következő lépés a felhagyott agyagbányák tóvá mélyítése. A kikerülő földből a tavak közelében (idegenforgalmi látványosságként hasznosuló) mesterséges kunhalmok emelhetők, miáltal megtakaríthatjuk az elszállítás költségeit. Ezután következhet a terület mozaikos, apróbb tisztásokkal tarkított, erdősítése. A telepítés során (a kegyeleti park kivételével) természetközeli állományokat kívánunk kialakítani. Ebből következik, hogy a spontán települt fás vegetáció tetemes részétől (keskenylevelü ezüstfa, gyalogakác és zöldjuhar bozótos) meg kell szabadulni. Az utak nyomvonalát eleve úgy tervezzük, hogy azok tanösvényként is funkcionáljanak. Értelemszerűen, itt sem nélkülözhetjük a parkok járulékos beruházásait (az esőbeállóval és tűzrakóhellyel ellátott pihenőhelyeket, a szemétgyűjtő tartályokat stb.). A Körtöltés melletti tóvidék kutatottságáról E kissé elvadult terület növényzetét alig ismerjük. Egyedül Lányi Béla (1915) közölt (szórványnak minősülő) adatokat a Rókusi-, a Sintér(Lencsés) és a Vöröskereszt-tó flórájáról. A faunakutatások spektruma rendkívül szűk, a publikációk elsöprő többsége a madárvilággal foglalkozik. Az első ilyen témájú publikáció Zilahi-Sebess Géza (1935) nevéhez fűződik. A Keramit téglagyári kubikgödrök Avifaunáját Puskás Lajos (1980) összegezte. Fajlistája meggyőző érv lehet a tavacskák helyi védelme mellett. A majdani fásítás hatására várhatóan megjelenő (áttelelő, vonuló és fészkelő) fajokra két forrásból is következtethetünk. Csizmazia György (1985) a Belvárosi temető madarainak adatait dolgozta fel, Veprik Róbert (2000) a Szegedi Vadaspark védelmi előterjesztéséhez mellékelt faunajegyzéket. A Körtöltés melletti tavakra, orientáló jellegű, poloska (Heteroptera) és puhatestű (Mollusca) szórványadatok találhatók Csongor Győző (1956), illetve Czógler Kálmán (1935) munkáiban.