A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Botanikai alapfelméréseink - Az általunk bejárt vidék jellegéről

(A Tisza) „ ...így aztán kiárad, mert nem fér a mederbe és arra özönlik, amerre utat talál, hol nagyobb, hol kisebb területen állapodik meg. " A nyomvonal általunk bejárt gyepterületeinek többsége a semlyékes vonulatok alsó (erősen szikesedő), kisebb része a középső (mérsékelten szikesedő) szakaszába tartozik. A gyepek fejlődésére rányomta bélyegét az a hosszú időn keresztül tartó speciális használati mód, melynek lényegét Ballabás és Sós (1964) az alábbiakban foglalta össze: „Gyakorlatilag a rét-, és legelőterületek elkülönítéséről nem lehet beszélni, mert a rétmüvelés ágba tartozó területeket is kaszálás után a legtöbb esetben legeltetik. Ezzel szemben a legelők java részét lekaszálják, és ezt követően a sarjút legeltetik. " A terület eltartó képességét meghaladó állattartás nyomaival sokfelé találkozhatunk. A túl legeltetés, az intenzív taposás és a trágya felszaporodása következtében fellépő degradáció mértéke tág határok között mozog. Intrazonális jellegükből adódóan ez a hatás legkevésbé a sziki gyepeken érvényesül, de azért itt is számolni kell vele. Ellenpólusként a magasabb térszinteken tenyésző sztyepprétek említhetők. A környező mezőgazdasági területekről származó gyomok a hátságokon optimális körülményeket találnak, hiszen az itteni élőhelyek azonosak a szántóföldek eredeti biotópjaival. A sztyeppréteken a degradációs folyamat jelző növényei a mezei iringó (Eryngium campestre), a tövises iglice (Ononis spinosa), a bókoló bogáncs (Carduus nutans), a szamárbogáncs (Onopordum acanthium) és a különféle kutyatejek (Euphorbia sp.). Feldúsulásuk azzal magyarázható, hogy a szóban forgó növényeket a legelő állatok elkerülik. A felhagyott szántók szomszédságában csaknem mindenhol „veteményszerüen" terjed a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), az utak mentén egybefüggő állományokat alkot a tarackbúza (Elymus repens). A védeni kívánt állapotot létrehozó és fenntartó gazdasági tevékenység elmaradása egyes társulásoknál a túlhasznosításhoz hasonló kórképet okoz. Kiskundorozsma-Nagyszéken például az intenzív birkate-