A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Növénytársulások

nyésztés megszűnése után a cickafarkos- és az ürmös szikespuszták szemmel láthatóan gyomosodásnak indultak. A rendszerváltás óta drasztikusan lecsökkent a legelésző haszonállat állomány. A gyephasználat a kaszálás irányába tolódott el, ami (a munka időpontjainak helyes megválasztásával) természetvédelmi szempontból akár kedvező fordulat is lehet. A nyomsávba eső szikes jellegű élőhelyek vegetációja többnyire erősen mozaikos. A jelenség az alábbi okokra vezethető vissza: 1. / A két flórajárás határvidékén fellépő átfedésekre 2. / A mikrodomborzat különbségeire Mind florisztikai, mind entomológiai szempontból a legnagyobb diverzitású részek a hátakon kialakuló sztyepprét izolátumok. Itt jegyezzük meg, hogy alig 0,5 — 1 méteres domborzatbeli különbségek esetén már alapvetően megváltoznak a növénytársulások. Az érintetlen szikesek sajátságos, minden más élőhelytől eltérő természeti kincseknek számítanak. Domináns társulásaik területe különkülön is legalább egy nagyságrenddel meghaladja a sztyepprétekét. (A kiterjedés és a biodiverzitás megőrzésének lehetőségeiről lásd Gallé j un. (1990), továbbá Mac Arthur és Wilson (1967) munkáit.) Növénytársulások A nyomsáv környékének természetes és természetközeli társulásait táblázatban foglaltuk össze.