A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Botanikai alapfelméréseink - Az általunk bejárt vidék jellegéről

tőhelye volt (Beretzk 1954). A nagyobb tiszai áradások túlcsorgó árhulláma a Gyevi- és a Sándorfalvi-fertők laposain keresztül leszivárgott a Fehér-tóba. A „többlet" innen a dorozsmai szikes élőhely-komplexen és a Maty-ér völgyén keresztül jutott vissza az anyamederbe (Beretzk 1954). A pangóvizek felerősítették a medencerendszer vízgyűjtőterületéről lezúduló vadvizek „szikesítő" hatását (Bodrogközy 1974). (A Dorozsma környéki szikesek és a Fehér-tó vízrajzi kapcsolatait a 2. sz. térkép szemlélteti.) 2. sz. térkép A Dorozsma környéki szikesek és a Fehér-tó vízrajzi kapcsolatai Beretzk Péter (1954) nyomán A rendszer mechanizmusára már Bél Mátyás (1732/a) is „ráérzett", mikor a mocsarak keletkezésénél ezt írta: