A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Történeti visszatekintés

5J Balástya, Kapitányság I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVIII. Sect. 29. A szelvény tanúsága szerint a gyepek domináltak. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata Mindkét térkép gyepeket, kiterjedt tavakat és időszakos vízállásokat ábrázol. Lefutásuk, akárcsak az egész semlyékes vonulaté, ÉNy-DK irányú. A terület egy része sűrűn parcellázott, a többi gyérebben. II. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1863-1864 Sect.61. Col. XXXVI A napjainkban Balástyához tartozó Kapitányság ebben az időben a Csengelei Kapitányság része. A gyepek, szántók, továbbá a szőlők mellett, a vidék tetemes hányadát borították állandó és időszakos vízállások. 6./ Balástya, Kömpöc-puszta I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVII. Sect. 30. „Puszta Kömpöcz" néven a mai Kömpöc-pusztától északra kiterjedt gyepterület húzódik. A Kiskunmajsára vezető úttól délre, az általunk bejárt szikes medence helyén, kék színnel feltüntetett, állandó vizű tavat ábrázoltak a hadmérnökök. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata A Balla-féle (1778) térképen a mai balástyai Kömpöc-puszta helyén, csakúgy, mint a Dong-értől délre lévő pusztán, egybefüggő, parcellázatlan legelő található. A két puszta ugyanannak az összefüggő gyepnek a része. A mai padkásodó szikesek helyén, a majsai úttól (Via ex Majsa ad Kis Telek) délre két vízállásos süllyedéket látunk. A BUDAY-féle (1814) másolat itt némileg eltér az eredetitől, mert annál kiterjedtebb vizes élőhelyeket tüntet fel. Ezek valószínűleg elöntött szikesek lehettek.