A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Történeti visszatekintés

7./ Kistelek, Perceli-tanyák I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVII. Sect. 29. A Perceli-tanyáknál lévő semlyékes helyén több apróbb tavacska látható, melyekhez egy vakon végződő út vezet. Északon egybefüggő gyepterület terjeszkedik, délen a Kistelekhez tartozó szállásokkal (Zu KisTelck gehörige Szal) határos. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata A vízállások lényegesen nagyobbak, mint a katonai térképen. Az ÉNy-DK irányban hosszan elnyúló vonulat egyes mélyedései tó jellegűek, mások inkább semlyékesre emlékeztetnek. 8J Csengéié, Dong-értől délre I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVII. Sect. 29. Az ábra szerint a Dong-ér nem lépi át Csongrád megye (Csongrater Comitat) határát. Közvetlenül előtte, „Szent-László Templum Hal(om)" térségében az ér széles mocsaras sávként megszűnik. A megyehatártól délre lévő Csegelei-pusztán (Puszta Csengelye) az egységes gyepet sehol sem szabdalják szántóföldek és szállások sincsenek. A hasznosításra mindössze négy gémeskút utal. Az egyetlen nagyobbacska tó helyén napjainkban nádas tenyészik. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata A területen minkét térkép kiterjedt vízállásos részeket ábrázol, ami összhangban áll a vidék mai szikes jellegével. A gyepterület a latin feliratozású BALLA-féle (1778) térképen „Praedium Felső Csengéié", Budaynál (1814) ugyanez „Felső Csengéié Pusztája". A vizenyős teknő keleti szegélyén a kaszások sűrűn felparcellázott osztásai sorjáznak.