A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Történeti visszatekintés

Mivel ez a vidék nem tartozott Szegedhez elnagyoltan (széli zónaként) ábrázolták. II. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1863-1864, Sect. 61. Col. XXXVI Az előzőknél lényegesen „korszerűbb" fölmérés alapján pontosabb képet alkothatunk a szóban forgó területről. Hosszúhát fölött, a Város Tanyájától nyugatra, az év tetemes részében vízzel borított kismedencék sorjáztak, melyek délen folytatódtak. Jelentősebb szikes tavak a Rózsa lapos tó, a Kenyér vári tó, a Veres homoki Tó, és a Nagy Szék tó. A Kiskundorozsma-szatymazi szikes medence-komplex ekkor még semmiképp sem tekinthető izolátumnak. Északnyugaton az „Öreghegy legelőn" keresztül a nagy kiterjedésű „Dorozsmai alsó csorda járáshoz" csatlakozott. Mindkét legelőn homokbuckák, szikes tavak, semlyékesek és gyepek váltogatták egymást. 4J Balástya, Oszeszék I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVIII. Sect. 29. Az Öszeszéki-tavat és a környező semlyékeseket egységes tóként tüntették föl. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata Mindkettőn egységes tó látható. Az állandó vízre (1778) a felirat is utal (Lacus Ősze Székje —Ösze Székje tó—). A környező területeken a parcellák határai jól kivehetők. II. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1863-1864, Sect. 60. Col. XXXVI A tóvidék középen beszűkül, de a szétválás egyelőre még nem teljes. Az egységesebb északi tömb kiterjedése és formája a mai Őszeszékitónak felel meg, a déli, szakadozott partvonalú rész a későbbi semlyékesnek. Itt vízállásos részek biztosították az összeköttetést a Szatymazi Kapitánysághoz tartozó Makra-Székkel (Makra Szike).