A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Történeti visszatekintés

ÍJ Domaszék, Börcsök tanya menti semlyékes I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVIII. Sect. 31. A mai semlyékes helyén kék színnel jelölt, tartamosabb (esetleg állandó) vízállású kismedencék láthatók. Körülöttük viszonylag nagy a szállássűrűség. A mélyedéseket már ekkor jórészt szántóföldek szegélyezték. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata A semlyékesek formái szinte teljesen megegyezők azzal, amit az I. Katonai Felmérés szelvényén látunk. 2J Szeged, Kiskundorozsma-Subasa I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVIII. Sect. 31. A gyepekkel és szántókkal körül vett mélyedésben jól kirajzolódik az általunk vizsgált (Külső) Maty-ér keskeny, szalagszerü völgye. Az élőhely jellegéből adódóan a nyílt vízfelület mellett több-kevesebb mocsári vegetációval számolhatunk. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata Mivel ez a vidék nem tartozott Szegedhez elnagyoltan (széli zónaként) ábrázolták. 3./Szeged, Kiskundorozsma-Nagy szék, Rózsa-laposa, Hosszúhát I. KATONAI FELMÉRÉS Térképlap: 1783, Coll. XVIII. Sect. 30. Dorozsma nyugati határának fakadó vizeit a két ágból (Kis Maty, Nagy Maty) egyesülő Maty-ér vezette le. A mai Rózsa-laposa (Rossa Szek) és a Nagyszék (Nagy Szek) ekkor még állandó vizű tavak. Hosszúhát kettő halomból —Kű Hal(om), Hoszu Hat Hal(om)— álló, „buckahát jellegű" gyepterület. A Kis Maty közvetlenül a halmok alatt ered. Kiskundorozsma (Dorosma) körül sok a szántóföld, ami a vidék szikes jellegét ismerve mindenképp meglepő. A Balla-féle (1778) térkép és annak Buday (1814) által készített másolata