A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

III. fejezet. Erdősítés a tisztább levegőjű Szegedért - Az ökológiai hálózat kiegészítéséről (ad. 5.)

Az igényes, sok szempontból speciális rétegekre alapozó, természeti turizmus infrastrukturális létesítményei Szeged környékén még nem épültek ki. Úgy véljük ez legfeljebb átmeneti állapot, mert egyre több előremutató kezdeményezésről tudunk. Ilyen például az egykori szőregi juhászat helyén kialakított lovas-iskola. Ettől délre a Szőreget Kübekházával összekötő országút mellett találjuk Magyarország legnagyobb, mintegy 100 jószágból álló, Galloway-marha csordáját. Ez a hobbiból tartott, ridegtartású fajta a Skót-felföldön alakult ki. Nálunk tájidegen ugyan, de a „szarvtalan bölény küllemű", hatalmas fekete állatok egyedi látványosságnak számítanak. (Szerencsésebb volna a magyar szürkemarha tartása, de az ötlet így is dicséretes.) Végezetül, továbbgondolásra érdemes dokumentumként, közre adjuk a meghiúsult „Maty-ér menti Ökopark" tervezetét. Ehhez három, jelenleg is megvalósítható túraprogramot csatoltunk (6. sz. melléklet). Az ökológiai hálózat kiegészítéséről (ad. 5.) Csongrád megyében az alábbi markáns flóra- és faunaalakító hatások garantálják a biológiai sokszínűség kialakulását és (szerencsés esetben) fennmaradását: — A Duna-Tisza közi (Praematricum) és a Tiszántúli (Crisicum) flórajárás találkozásánál, az eltérő vegetáció és fauna keveredése lehetővé teszi a magas diverzitású, mozaikos élőhelyek kialakulást. — A Tisza-völgy sajátos élővilága az áradások szelekciós hatása nyomán alakult ki. A hullámterek ennek ellenére nem alkotnak minden szempontból zárt rendszert. Esetenként (pl. elöntések idején) meghatározó jelentőségű lehet a mentett oldali refugiumokkal fennálló kapcsolat. — Lényeges tényező, hogy a Maros-folyó menti erdők zöld sávja összeköttetést teremt az erdélyi hegyekkel. Számos állatcsoport terjedése ezen az ökológiai folyosón keresztül történik. Bizonyos erdei (sylvanus) elemek a hegyek felől érkeztek (és érkeznek mind a mai napig) Szeged környékére. Ez fordítva is igaz. A pézsmapocok (Ondatra z. zibethicus) például a Tisza ártérről kiindulva hódította meg a Maros völgyet egészen a folyó eredetéig (Gaskó 2002, Nádra 1947, Sárkány-Kiss-Kohl-Szombathy 1995). — A Bánát irányából számos déli (főleg holomediterrán, kisebb mértékben pontomediterrán elterjedésű) faj áramlik az Alföld belsejébe. A térfoglalás történhet frontálisan is, de a fajok egy részénél érdekes irányváltás figyel-