A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

III. fejezet. Erdősítés a tisztább levegőjű Szegedért - A leendő erdőzóna, mint természeti érték (ad. 6.)

hető meg. A benépesítő populációk az erdélyi hegyekben, vagy azok peremvidékein vándorolnak észak felé. Amikor a Maros-völgy ét elérik, a folyót követve jutnak el a torkolathoz (lásd a Phymatodes puncticollis elterjedési adatait-Gaskó 1998/b, 1999-). A fenti tényezők eredőjeként, vidékünk az ökológiai hálózatok szempontjából kiemelten fontos, jobb kifejezés híján „stratégiai" területnek számít. Helyzeti előnyünkre alapozva, a hálózat okszerű kiépítésével magas hatékonyságú rendszer hozható létre. A leendő erdőzóna, mint természeti érték (ad. 6.) Nyilvánvalóan más a funkciója egy parkerdőnek, mint egy gazdasági fásításnak. A leendő szegedi pihenőerdők faj spektrumának kialakításakor, ha az adott termőhelyre hazai fák végképp nem telepíthetők, az invazív fajok kivételével, területidegen növények is szóba jöhetnek. A kényszer szülte választás azonban nem befolyásolja azt a tényt, hogy alapvetően természetközeli társulások kialakítására törekszünk. Mivel városunk környékén az „őshonos" fák és cserjék választéka erősen behatárolt, ugyanazokat a fajokat ajánljuk, mint a többi védett területen (lásd a II. fejezet területleírásait). Vágáskorig egyenes arányban növekszik az állomány gazdasági és természeti értéke. Túltartott erdők esetében ezek fordítottan aránylanak egymáshoz, a gazdasági érték csökken, természeti érték nő. A csúcsszáradt, lábon halódó idős fákban egyre több rovar telepszik meg. A nagy felületű lombkoronáról, továbbá a kiritkult részeken elburjánzó cserje- és gyepszintről ugyanez mondható el. A növényevő (korrumpens) elemek mennyiségi és diverzitás növekedése a táplálkozási láncon keresztül a rovarevőktől a csúcsragadozóig érezteti hatását. Teljes biztonsággal prognosztizálható, hogy 2-3 évtized múlva a költő és átvonuló (egyáltalán a megfigyelhető) madárfajok száma növekedni fog. A város szélén telelő madárcsapatok számára sem mindegy, hogy milyen habitat áll rendelkezésükre (Gaskó 2002). Megjegyzések: Ahhoz, hogy a későbbi problémákat el lehessen kerülni, a természet védelmét szolgáló célkitűzéseinket már a tervezés szakaszában világosan meg kell fogalmaznunk. Nem árt ismételten hangsúlyozni, hogy az erdőtervekben rögzített életkort csak a védett területeknél tudjuk meghosszabbítani. Erre az erdőtervvel egyeztetett, természetvédelmi kezelési utasítás