A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

III. fejezet. Erdősítés a tisztább levegőjű Szegedért - A létesítendő erdők hasznáról

„Az Erdőknek édes Hazánkban való nagy pusztulása, sok törvénynek hozását tette szükségessé; tapasztállyuk is azoknak sikerét ott, a hol Erdők vágynak; de a hol nintsenek, azok erejének foganatja, még merő képzelődés. " „A mi az Erdők gyarapítását, és gondviselését illeti, a bizonyos, hogy: az leginkább, az okos, ezen dolgokban tanúit, és szorgalmatos Tiszt viselőktűi: valamint szintén azoknak gondos, munkás, és életre termett alatta valóiktúl is függ. " Végezetül nézzük meg a Dél-alföldi Régió megyéinek erdősültségét a FVM Erdészeti Hivatalának 1999. évi adatai alapján (FVM Erd. Hiv. 1999): Közigazgatási terület /ha/ Erdőterület /ha/ Erdősültség % Erdőgazdálkodási célú /ha/ Allami % Közösségi % Magán % Rendezetlen /o BácsKiskun 836214 146151 17.5 156058 54,7 0,6 42,3 2,4 Békés 563137 23050 4,1 25523 64,4 2,5 21,7 11,4 Csongrád 426275 30766 7,2 32715 57,3 1,2 29,4 12,1 Országos adatok 9303183 1758667 18,9 1893962 60,8 0,6 24,8 13,8 A létesítendő erdők hasznáról Vegyük sorra melyek azok az alapvető funkciók, amelyekért érdemes fásítanunk és a meglévő erdőterületeinket védeni: 1./ A város körüli erdők Szeged oxigénbankjai lehetnének. 2.1 Lényegesen csökkenthetnék a levegő por- és pollenterhelését. 3. / A fásítások hatékony védelmet jelenthetnek a zajártalom ellen és mérséklik a közlekedés során keletkező egyéb szennyeződések káros hatásait. 4. / Kielégíthetnék a lakosság kulturális, sport és szabadidős erdőigényét. 5. / Az új erdők beépíthetők az ökológiai hálózatba. 6.1 Az erdőzóna idővel természeti értékként is szóba jöhet.