A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

III. fejezet. Erdősítés a tisztább levegőjű Szegedért - A levegővédelmi és szociális rendeltetésű erdősítési tervek áttekintése

addig az akác (Robinia pseudo-acacia) hasonló mutatói lényegesen gyen­gébbek (1736 g/m 2 ). A védelmi rendeltetésű erdősítés nem új keletű felfedezés. Magyar­országon a szántó-, mező— és legelővédő fásítások már a XIX. században megkezdődtek. Ekkor még szó sem esett semmilyen szennyeződésről, mindössze az adott terület gazdálkodási feltételein kívántak javítani. Az 1960-as évek végétől kezdve a környezetrombolás, valamint az ellene történő védekezés témaköre szinte észrevétlenül épült be a hazai tudományos életbe és a köztudatba. 1971. januárjától az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ havonta megjelenő „lapmellékletet" indított „Környezetvédelem" címmel. Ebben a főbb ártalmakkal foglalkozó külföldi szakirodalomból hoztak le „tömörített" fordításokat. Sorra jelen­nek meg a ma már klasszikusnak számító tudományos és tudománynépsze­rűsítő munkák. Az utóbbiak közül mindenképp említést érdemelnek Jócsik Lajos korszakhatárt jelölő könyvei, „Az öngyilkos civilizáció" (Jócsik 1971) és a „Környezetünk védelmében" (Jócsik 1976). Ide sorolható három további alapmű is, melyek Kovács Margittól (1977) „A környezetvédelem biológiai alapjai", Széky Páltól (1977) a „Korunk környezetbiológiája" és Keresztesi Bélától (1971) a „Magyar erdők" második, bővített kiadása. A Kaán Károly és Kiss Ferenc nevével fémjelzett korszakot köve­tően, az erdészeti kutatásokat szinte kizárólag a termelés hatékonyabbá tétele vezérelte. Hosszú idő után Keresztesi Béla (1971) az első, aki priori­tásnak tekintette az erdők többoldalú hasznosítását. Felvetései közül né­hány beépült a „Nemzeti Erdőstratégia és Erdőprogram" vitaanyagának tézisei közé is (Mészáros 2002). Különösen megszívlelendők (lennének) a francia „nemzeti hipoté­zis" leközölt alapelvei (idézi Keresztesi 1971). A távlati terv szerint 2015­re Franciaországban 7.800.000 ha szolgálja majd a fatermelést, 300.000 ha városközeli üdülőerdő, 4.550.000 ha tartalékerdő. A szokatlan hangzású új kategória értelmezése Keresztesi Béla (1971) szerint a következő: "A tartalékerdők - kisértékű sarj- és középerdők - valójá­ban tényleges tartalékok, de ugyanakkor gyakran szolgálnak védelmi (talaj- és vízvédelmi stb.), vadászati és esztétikai cé­lokat is. " Az erdőhasznosítás hazai mutatói termelés centrikus értékítéletet tükröznek. Az AESZ 2000. évi adatai szerint Magyarországon a gazdasági

Next

/
Thumbnails
Contents