A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Szeged város fásítási zónáiról - Az övezetek jelentőségéről

le civil kezdeményezésű környezetvédelmi csoportokat, valamint az érintett lakosságot. Egy erösebb szakmai és civil kontroll mellett: - számos képtelen és megütközést keltő helyzetet el lehetne kerülni, - az illetékesek megspórolhatnának néhány mesterkélt magyarázatot, - kevesebb ún. „gazdasági döntés" (régebben ezt politikainak nevezték) születne, következésképp mindenki csak nyerne a változtatásokon. Szerencsére a városfásítás és a parképítés témakörében bőséges szakirodalom könnyíti meg a tájékozódást (lásd Radó -2001- hivatkozásait). Valószínűleg hasznos volna, ha a jövőben, a helyi döntések előkészítésénél, a már ismertetett EU kompatibilis állapotfelmérő adatlapok jelentenék a tárgyalási alapot. Szeged város fásítási zónáiról Az övezetek jelentőségéről A települések egyes övezetei közötti különbségek értelemszerűen rányomják bélyegüket a fásítások jellegére. Radó Dezső (2001) szerint minden városban 3 kategóriát kell megkülönböztetni, melyek az alapértékek megállapítása céljából, különböző együtthatókat kapnak. Ezek: A terület megnevezése Együtthatója Fákban szegény belvárosi rész 1,0 Fákkal átlagosan ellátott rész 0,7 Külterület 0,4 Szegeden, a lassan gyűrűvé záródó Nagykörúton belül, az alábbi tényezőket célszerű figyelembe venni: - A tervezett fásítás miként illeszkedik az épített környezetbe? - Mely fafajok maradnak életben a meglehetősen szennyezett, száraz levegőjű élőhelyeken? - A talaj cserével, vagy anélkül- milyen fák telepítésére alkalmas? (Az utóbbi kérdés eldöntéséhez nélkülözhetetlen az előzetes talajvizsgálat.)