A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A fafajok kiválasztásáról

Úgy véljük, hogy a belvárosban, e meglehetősen tág spektrumú követelményrendszer megvalósításához, a hazai fafajok erőltetése semmiképp sem volna szerencsés dolog. Arról se feledkezzünk meg, hogy Szeged csak az első keményebb télig „mediterrán" város. A fagyérzékeny dísznövények a kontinentális éghajlatra jellemző hideget nem képesek elviselni. (Az 1901-től 1950-ig terjedő időszak adatsorai -Péczely 1965- minden esetre, óvatosságra intenek e téren.) A fafajok kiválasztásáról ÍJ Fákban szegény belvárosi rész (Szegeden a Tisza és a Nagykörút által határolt terület) Feltehetően sokat segíthetne a fafajok helyes megválasztásában, ha elkészítenék a város bontási telkein, udvarain és utcáin spontán megtelepülő (tehát önmegújulásra képes) fák fajlistáját, majd több éven keresztül figyelemmel kísérnék a növények fiziológiai állapotát. Ezek között számos olyan faj (species) és változat (varietas) akad, amelyik mind esztétikai, mind funkcionális értelemben megfelelne városfásítási célokra. Hasonló aranybánya lehetne néhány nagyobb közparkunk is. Az Újszegedi Népligetben például majd minden csapadékosabb évben kisarjadnak a lehullott tölgymakkok. A kevésbé árnyékos helyeken az apró fácskák nem pusztulnak el mindjárt az első évben. Szépen növekednek, egészen a soron következő tereprendezésig, amikor áldozatául esnek a munkálatoknak. (Rendszerint a bozótvágó, vagy a motoros fűnyíró végez velük.) Ha az illetékesek ezeket a csemetéket összegyüjttetnék, vagy ami még egyszerűbb, makkvetéssel próbálkoznának, a városi klímához és talajviszonyokhoz „kiónozott" tenyészanyaghoz juthatnának. A magoncok 1015 év alatt, egyedi pótlásokra kiválóan alkalmas, iskolázott fákká nevelhetők. Léteznek olyan fafajok is, melyek szemmel láthatóan jól tűrik a nagyvárosi viszonyokat, alig „szemetelnek", ritkán növik ki a helyüket, mégsem kerültek a figyelem középpontjába. Szegeden például sokfelé láthatunk jó megtartású korai- és mezei juharokat (Acer platanoides és Acer campestre). A gömbös koronájú, virágos kőrisből (Fraxinus ornus var. Me-