A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - A korszerű városfásítás megalapozása - Napjaink városfásítási feladatai - A célkitűzésekről - A fásítások civil és a szakmai kontrolljának szükségességéről

A korszerű városfásítás megalapozása Az 1879. évi Szegedi Nagyárvíz után, elsősorban az 1884-ben hivatalba lépő Mayer Miklós főkertésznek köszönhetően, városunk zöldterületei „európai" színvonalon újultak meg (Bátyai 2002). Pillich Imre erdőmester kezdeményezésére Újszegeden a Bérföldek 48 (ma Temesvári krt. 48) alatt korszerű városi kertészet nyílt. A termelés gyors felfutását bizonyítja, hogy 1884-ben már 254.377 csemetét kínáltak eladásra. A választék a gyümölcsfáktól az örökzöldekig terjedt (Bátyai 2002). A „minőségi" városfásításhoz az új háttérintézmény stabil alapokat biztosított. Jelenleg (érthetetlen módon) nincs Szegednek saját tulajdonú kertészete. Hiánya alaposan megdrágítja a kiültetendő facsemetéket, létesítését kiemelt környezet- és természetvédelmi feladatnak tekintjük. Napjaink városfásítási feladatai A célkitűzésekről A rövid történeti kitekintést lezárva, térjünk vissza a jelenbe. Napjaink városi fásításai négy alapvető célt szolgálnak: - esztétikailag formálják a városképet, - mérséklik a környezeti ártalmakat, - (bizonyos mértékig) színteréül szolgálnak a rekreációs tevékenységnek, - továbbá speciális életfeltételeket biztosítanak számos gerinces és gerinctelen állatfajnak. (Az utóbbi tényről a döntéshozók előszeretettel feledkeznek meg.) A fásítások civil és a szakmai kontrolljának szükségességéről Az esztétikus, ugyanakkor funkcionálisan teljes értékű zöldterületek kialakítása speciális szakértelmet igényel. Ezzel együtt megkockáztatható, hogy a tervezésbe (szerencsés esetekben a konkrét munkálatokba) a korábbiaknál bátrabban kellene bevonni a (pártatlan) helyi szakembereket a különfé-