A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - Koncepcióváltás a század elején - A Czógler korszak (1917-1936)

és lelőhelyezett anyag nemcsak kultúrtörténeti érték. Figyelembe véve, hogy a Molluscák héjai a különféle szennyeződések legjobb indikátorai, a gyűjtemény egyedülálló lehetőséget biztosít környezetbiológiai-ökológiai kutatásokra. Bába Károly (1998) táblázatos módszerrel ismertette a Szeged (tágabb) környékén eddig előkerült vízi- és szárazföldi puhatestűeket (Mollusca). Eszerint: Csoport Czógler által kimutatott Összfajszám megnevezése fajok száma vízicsigák 32 35 (Gastropoda) szárazföldi csigák 28 45 (Gastropoda) kagylók 14 16 (Lamellibranchia) A vízi poloskák szintén Czógler Kálmán kedvenc állatai közé tartoztak. A szegedi és a hódmezővásárhelyi Tisza szakaszon sikerült kimutatnia a fenékjáró poloskát (Aphelocheirus aestivalis), ami 1937-ben faunisztikai ritkaságnak számított. A Nemzeti Múzeum Allattárában a faj példányszáma ekkor mindössze 21 egyed volt, közülük 19 származott Magyarországról. A felmérések eredményessége annak köszönhető, hogy Gelei József profeszszor tanácsára Czógler egy új eljárást próbált ki. A Tisza fenekére füzfarözséből álló kötegeket eresztett le, melyeket időről-időre ellenőrzött. A módszertani újításnak köszönhetően 1935 és 1937 között 289 fenékjáró poloskát sikerült gyűjtenie (Czógler 1937). Sajnos a tekintélyes faj- és egyedszámú Szeged környéki vízipoloska anyag feldolgozásával adós maradt. A Palicsi-tó Hemiptera faunáját még le tudta közölni (Czógler 1942), de a nagy összegzésre már nem maradt ideje. Tudományos munkássága lényegi jegyeit tanítványa. Csongor Győző ( 1956/a) az alábbiakban látta: ..Felhívta a figyelmet eddig mostohán kezelt állatcsoportokra, rögzítette az eg)'es alföldi faunatagok egykori szereplését, hozzájárult az általános faunakép kialakulásához s a tiszatáji biotópok ismerete bővüléséhez. " Összegzésképp elmondhatjuk, hogy tárvezetése alatt a fejlesztés átgondoltabbá vált. Az addig összevásárolt természettudományos anyagból, a kor színvonalán álló közgyűjteményt alakított ki. Néhány gondolat erejéig meg kell emlékeznünk közéleti és pedagógusi tevékenységéről is. Az már szinte természetes, hogy a szegedi tudományos élet felvirágoztatása érdekében szerveződött Dugonics Társaságból nem maradhatott ki. E hatalmas