A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A gyűjtemény szétzilálódása és újjászervezése (1934-1957) - Amikor kis híján megszűnt a természettudományi gyűjtemény (1934-1936)

erkölcsi tökével rendelkező civil szerveződésbe 1929-ben lépett be. A társaságon belül különböző tisztségeket töltött be. Először számvizsgáló bizottsági tag volt. ezután ellenőr, végül 1941-ben igazgatósági taggá választják (Bába 1998, Timár 1957). Pedagógusi pályája két helyszínhez köthető, 1908 és 1914 között Trencsénben, 1914-től 1942-ban történt nyugdíjazásáig a Szegedi Áll. Baross Gábor Reáliskolában tanít. A nyugdíjazás számára nem azonos a nyugállománnyal. Tovább oktat egészen 1948-ig, amikor súlyos érelmeszesedése miatt arra kényszerül, hogy végleg elhagyja szeretett iskoláját, tanítványait és szertárát (Timár 1957). 1931-ben tanulmányi felügyelő lesz, majd még ugyanebben az esztendőben a Baross Gábor Reáliskola igazgatóhelyettesévé választják. 1936-ban addigi tevékenységét címzetes igazgatói kinevezéssel ismerik el (Bába 1998), 1943-ban Firbás Oszkár igazgató javaslatára megkapja a tanügyi főtanácsos címet. Czógler Kálmán nemcsak kiváló biológus volt, de szakavatott kémikus is. Az első jelentősebb tudományos dolgozatát 1910-ben a „cyánszármazékokról" írta (Czógler 1910). Sikerekben és megpróbáltatásokban egyaránt gazdag életútja betetőzését jelentette, amikor 1943-ban a szegedi egyetemen kinevezték a kémia tanításának módszertani előadójává (Bába 1998). A gyűjtemény szétzilálódása és újjászervezése (1934-1957) Amikor kis híján megszűnt a természettudományi gyűjtemény (1934-1936) A Móra-korszak lezárulása nemcsak személycserékben nyilvánult meg, de a szemlélet is alaposan megváltozott. 1934 februárjában -alig 2 héttel Móra halála után- nehezen értelmezhető újságcikk jelent meg a Délmagyarország hasábjain (DM 1934. 02. 23). Eszerint lehetetlen elvégezni az értékbecslést a 47000 darabból álló bogár-, pille-, madár- és növénygyűjteménynél. A magyarázat szerint tetemes hányaduk 70-100 éves preparátum (ami nem helytálló!) és így semmilyen értéket sem jelent (ez szintén valótlanság!). A nyilatkozó múzeumvezető a továbbiakban azon sajnálkozik, hogy mivel a kérdéses tárgyanyag állami adomány (ezenkívül államsegélyből vásárolták és ajándékba kapták) nem selejtezhető. Alig 1 évvel eme nem túl hízelgő minősítés után (1935) kibújt a szög a zsákból. Kellett a hely a régiségtárnak. A természetrajzi anyagot kirakták a folyosóra és a kupolába. Arról, hogy szegény Czógler Kálmán miként viselte el a hercehurcát nem szól a fáma. Általában nem célunk a háttér részletesebb elemzése, itt mégis kénytelenek vagyunk megtenni. A Móra halálát követő időkben a városi múzeumban a „természetrajz" addig sohasem tapasztalt mélyrepülésbe kezdett. Cs. Sebestyény Károly helyettes múzemigazgató láthatóan nem sokat tudott kezdeni az érdeklődési körétől