A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A szegedi múzeum gyűjteményének története - Az első állagvédelmi katasztrófa és annak tanulságai

(szakértelem nélkül) végzett fertőtlenítések hatásfoka szinte a semmivel egyenlő. A mérgezéseket ezért a megrendeléseket ezidőtájt „monopolizáló" Haering-féle cégre bízta. A felkérés szövegét nem ismerjük, de Haering Ede 1904. szeptember 11-én keltezett, Tömörkénynek írott válaszlevelét igen. Az iromány több szempontból is nagyon tanulságos

16

. „Bizalmasan újra és újra megmondhatom, hogy a Vellay gyűjteményét javítani lehetetlenség. O a rovarokat eprorettába (?) tette és a lámpa .... megölte. A gyűjteményt úgy lehet megtartani, ha az egész gyűjteményt átdolgoznánk azaz, ha lassanként a régi példányok helyett a (Haering által küldött) fiatal ember újakat gyűjtene. " „E körülményekről a városnak sem kellene tudni, nehogy megsértsünk kapcsolatot és más érdeket. A fiatal ember teljesen arra való. Megbízhatik benne és én is fogom vigyázni. " A több, mint hibás érvrendszert Móra Ferenc (1927, 1936) szintén átvette: „ Vellay Imre a maga idejében ismert szegedi entomológus ugyan a kilencvenes években összegyűjtötte Szeged arthopodáit (helyesen Arthropodáit) Vánky József tanár segítségével, de mind a két tudós olyan szegény ember volt, hogy rovarkonzerváló anyagokra nem telt nekik, hanem csak úgy lámpa fölött, üvegcsőben szárították meg a bogarakat. így aztán nagy értékű gyűjteményük hiába került a múzeumhoz, néhány év alatt az egész elpusztult. " Az igazság ezzel szemben az, hogy a bogarakat nem kell külön „konzerválni". Ölőszerként (jobb híján!) megteszi a spiritusz, bár túlságosan merevít. A feladat nemcsak értelmetlen, de a technika mai (és kiváltképp az akkori) szintjén lehetetlen is. Még a széles körben elterjedt, (időközben egészségkárosító hatása miatt több országban betiltott) EU LAN nevü német konzerváló csodaszert sem alkalmazták soha ilyen célokra. A gyűjtemény sorsa gyakorlatilag már 1904-ben megpecsételődött. Nem a jó szándék hiányzott, hanem egy rovarokhoz értő raktárkezelő. Tömörkény 1903/1904. évi jelentésében

17 olvashatjuk: ,, A Vellay-féle rovargyűjteményt rendezni kellett. Eredeti 24 nagy dobozában nehezen volt kezelhető, s e dobozoknak szekrényük nem volt. Azonkívül az áttekintést zavarta a gyűjteménynél használatba vett meghatározási rendszer. 10 Haering Ede levele Tömörkény Istvánhoz -in.: Somogyi-könyvtár Adattára isz.: 317/1904 17 A városi múzeum 1903-1904. évi közérdekű állapotairól. az egyes osztályok fejlődéséről s azok látogatásáról...(évi jelentés) -in.: Somogyi Könyvtár Adattára isz.:-