A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Beretzk Péter utáni idők - Részvételünk a Csongrád Megyei Természetvédelmi Bizottságban
Ha ezek után valaki elkezdené firtatni, hogy van-e értelme egyáltalán a halastó levédésének, a válasz kategorikusan, igen. Indokaink a következők: 1./ A Fehér-tó „madárszálló jellege" napjainkig fennáll, sőt a megnövekedett vízfelület (így az egykori Fertőn kialakított új tavak) még hatékonyabbá tették ezt a funkciót. 2.1 A nádszegélyben korábban soha nem látott madarak is feltűntek, mint fészkelők. Nem a mindenütt jelenlévő, nagy tűrőképességü fajokra gondolunk, hanem olyanokra, mint a nagykócsag (Egretta a. alba), vagy a kanalas gém (Platalea 1. leucorodia). 3./ A XI. sz. tóban lévő Koromszigeten kialakult hazánk egyik legnagyobb népességű sirály- és csértelepe. Részvételünk a Csongrád Megyei Természetvédelmi Bizottságban Az 1976-ban újjáalakuló Csongrád Megyei Természetvédelmi Bizottságban intézményünket Trogmayer Ottó megyei igazgató és Gallé László -senior- képviselte. Nyugállományú munkatársaink közül Marián Miklós és Csongor Győző neve szerepel a résztvevők listáján. Igazgatónk a sürgősségi ügyekre felállított „Védett érték feltáró Albizottság" munkájában segítkezett, melynek elnökévé dr. Andó Mihályt (JATE) választották 363 ' 36 . Marián Miklós a „Kisteleki Albizottság" elnöke lett, továbbá Gallé Lászlóval - senior - és Csongor Győzővel együtt a „Zsombói Albizottság" tagjai közé is bekerült. A múzeum részéről nem minden előzmény nélkül való, hogy éppen ezeket a személyeket delegálták. Korábban valamennyien sokat tettek, vagy megkíséreltek tenni a természeti és a kultúrtörténti értékeink megóvásáért. Marián Miklós, Csongor Győző és Gallé László ez irányú munkásságát a későbbiekben részletesen ismertetjük. Trogmayer Ottóról pedig csat annyit, hogy 1970-ben ő állította össze a védelem alá helyezendő, kiemelt jelentőségű Csongrád megyei régészeti lelőhelyeket 36 . Ezek között szerepel a szegedi Makkos-erdő is, melyet Gaskó Béla később természeti értékként javasolt helyi (önkormányzati) védelemre. Trogmayer Ottó értesítése a Csongrád Megyei Természetvédelmi Bizottság Albizottságába történt beválasztásáról -in.:MFM Adattára isz.: 88/27/76 364 Jegyzőkönyv a Csongrád Megyei Természetvédelmi Bizottság 1976 03. 12-én történt újjáalakuló üléséről -in.: MFM Adattára isz.: 365 Csongrád megye kiemelt jelentőségű régészeti lelőhelyei és népi műemlékei (összeállította.: Trogmayer Ottó) -in.: MFM Adattára isz.: 60/1970
