A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - A Fehér-tó védetté nyilvánításáról, és a helyi természetvédelem hőskoráról

A szerző mindjárt a bevezetőben leszögezte: „Annyit sikerült a helyszínen tisztáznunk, hogy a fehértói rezervátumot nem a madarak kérésére alakították át halgazdasággá. Az az igazság, hogy az élőhal kifizetődőbb, mint a búbos vöcsök. " Beretzk Péterről, valamint a madarászat módszertanáról az alábbiakat tudhatjuk meg: „Ez a tudós madarász Madarakról magyaráz, S mert más dolga nem akadt Számlálja a madarat. A madarak számlálása úgy megy végbe, Hogy az ornitológus felnéz a légbe. S mikor jön a madár-rajnak Egész utcahossza, A szárnyakat megszámolja, S kettővel elossza. " A kialakult állapotokat minden tudományos okoskodás helyett találóan jellemezhetjük egy, a Délmagyarország hasábjain megjelent cikk címével. (Beretzk 1961): „Otthon nélkül a fehértavi széki madarak". Beretzk Péter egy évvel később (Beretzk 1962) így összegezte a változásokat: „Napjainkban a Fehértó teljes területe halgazdasággá alakult. A kezdeti 3000 mázsával szemben 12-14 ezer mázsa halat termel most a halastó. Az egykori zavartalan, csendes , szikes puszta helyén ma lovas és motoros lórék zörögnek, a tavakon a trágyázás, etetés, növényzetirtás lármás motoros gépekkel történik. Sorra tünedeznek el a Fehértó ritka madarai. Legelsőbben a halevő kis csérek mondtak búcsúi, velük együtt tűntek el a széki lilék és széki csérek. A gulipán még próbálkozott a kopár gátakon néhány párban fészkelni, de a haltelepítés után a gátakat halélrök járják farkaskutyáikkal. Szerteszóródott az egykori ritka fehértói madárvilág, melynek annyian jártunk csodálatára. Az eltűnt gólyatöcs és kis csér egyenlőre más hazai tájainkon nem tudott megtelepedni, határainkon túl keresett új otthont. " ... "Milyen új madarakat hoztak a halastavak? Pár szóval megadhatjuk a választ: azokat a fajokat, melyeket a többi halastavaknál is megtaláltunk, talán egy faj, a szerecsensirály kivételével, mely a fehér-tói halastó egyetlen szigetének 8 év óta rendes fészkelője lett. " Az innentől kezdve tényleg reménytelen küzdelem. Beretzk Péter 1973-ban bekövetkezett haláláig, változatlan hevességgel folytatódott tovább.