A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A szegedi múzeum gyűjteményének története - A gyűjtemény kialakítása (1896-1904)

Mivel Praznovszky rovaranyagának egy része rossz állapotban érkezett meg, a könyvtárbizottság úgy döntött, 120 forintért megvásárolhatják a Mihelyes-féle, főként hazai fajokat tartalmazó bogárgyűjteményt is. A vásárlás a következő évben. 1897-ben realizálódott. A Magyar Minerva II. (1901-1902) 100 forintos vételárat említ. Ez a döntés (hozzávetőlegesen) újabb 5.000 példányos gyarapodást tett lehetővé. A két rovaranyagot hamarosan egységesítették. Ettől kezdve kizárólag a Praznovszky-Mihelyes-féle gyűjteményről történik említés. Az eddigieknél lényegesen nagyobb tudományos (de nem esztétikai) jelentőséggel bírt Vellay Imre gyűjteménye, mely korrektül lelőhelyezett Szeged környéki rovarokból állt. 1899-májusában, Pálfy Viktor tanácsnok sürgetésére vásárolták meg a törvényszerinti örököstől, Vellay Emíliától 400 forintért, ami rendkívül kedvező vételárnak számított

9

. A rovarok ekkor még 30 dobozt töltöttek meg, a példányszámot 12000-re becsülték. A teli dobozok száma hamarosan 27-re csökkent. A Vellay-féle anyag túlnyomórészt bogarakból (Coleoptera) állt, de egyéb rovarrendekből is tartalmazott reprezentatív mintákat. Ezek a mai rendszertani felosztás szerint haladva az alábbiak: kérészek (Ephemeroptera), szitakötők (Odonata), csótányok (Blattodea), fogólábúak (Mantodea), egyenesszárnyúak (Orthoptera), álkérészek (Plecoptera), bőrszárnyúak (Dermaptera). skorpiófátyolkák (Mecoptera), tegzesek (Trichoptera) recésszárnyú-formájúak rendsorozata (Neuropteroidea), poloskák (Heteroptera), lepkék (Lepidoptera), kétszárnyúak (Diptera) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera), - Gaskó 1999/d -. A poloskák (Heteroptera) faj száma 209, ami a bogárfauna felméréséhez hasonlatos, megalapozott vizsgálatokat feltételez. Vellay e rendszertani csoport (taxon) vizsgálatával hagyományt teremtett. Múzeumi évei alatt Czógler Kálmán és Csongor Győző szintén magas színvonalon foglalkozott a vízi poloskákkal. Az 1902-1903. évi jelentés szerint 299 darabból álló madárgyüjtemény fejlesztése főleg vásárlásokkal történt. A vételek után vegyük sorra az adományozások nagyobb tételeit is. 1896-ban a m. kir. Földtani Intézet 121 darabból álló hazai ásvány- és kőzetgyűjteményt adományozott intézményünknek (Gaskó 1999/a). 1898 áprilisában Zsótér László Budapestre költözött. Féltve őrzött madárpreparátumait úgy kívánta az utókor számára megmenteni, hogy mind a 47-et a múzeumra hagyta. (Életrajzi adatairól lásd Bátyai 1993/b) A madarak kivétel nélkül városunk környékéről származnak. Többségüket (ha nem mindegyiket) a neves ornitológus kedvenc vadászterületén, a szegedi Fehér-tavon ejtette el. Az átadáskor (minden bizonnyal diktálás alapján) kézírással készült faj lista nem tartalmaz túl sok információt. Ennek ellenére, mint fontos kordokumentumot célszerűnek tartjuk a maga teljességében közzé tenni. 4 Jegyzői leirat a Vellay-féle bogárgyűjteményről -in.: Somogyi-könyvtár Adattára isz.: 131/1899 (városi isz.: 20249/1899)