A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Intézményünk munkatársai és a természet védelme - Puskával védhető természet

rögzített történések tovább gondolt változatainak foghatók fel. (írásai valószínűleg ettől olyan élményszerűek.) A „Nimród Vadászlap" és a „Magyar Vadász" házi szerzőjeként (ki tudja mi­ért?) hitt egy ideában. Úgy vélte, a vadászok többsége, hozzá hasonlóan, termé­szetszerető kultúrember. (Óvják a fészkeket, etetik a legyengült állatokat, csak arra lőnek, amit felismernek, és amire nincs vadászati tilalom, igyekeznek érvényesíteni a természetvédelem szempontjait stb.) Olvassunk bele egy 1949-ból származó írásába (Beretzk 1949/a): ,, Vadásztársaim! Ismerjük meg a madárvilágot. Menjünk közelebb az ég ván­doraihoz. Mennyivel másképp fogjuk meglátni azokat. Csodálni és szeretni fogjuk őket, kik a Természet íratlan parancsainak maradéktalanul eleget tesznek és betöl­tik híven a Természetben a reájuk kirótt nehéz szerepüket. " Választ kapunk arra kérdésre is, hogy milyen az igaz(án hipotetikus) vadász (Beretzk 1949/b): „Az igaz vadász a természetet járva nemcsak a vadat keresi, hanem igyekszik a természet élővilágát megismerni és a természeti jelenségeknek magyarázatát keresni. " Az örökzöldnek számító haszon-kár kérdéskörben az egyedüli elfogadható ál­láspontra helyezkedett, jelesül arra, hogy ezek emberközpontú kategóriák (Beretzk 1958). Aki egyszer ilyen „méltatlan" dolgokat állít, az képes „galádabb" megnyil­vánulásokra is. Az őszi récehúzás kapcsán, 1958-ban közzétett felhívása (Beretzk 1958), kiváló példa erre. „Most a madarásznak volna még néhány kérő szava a vadásztársakhoz. Ha­zánkon az északi, észak-keleti récék nagy tömege halad keresztül. ...Az ilyen mélyvizű élethez szokott récéknek a húsa sem élvezhető. ...Ajándékozzuk az ilyen ritkábban ejtett récéket a Nemzeti Múzeum Természettudományi Tárának, vagy a Madártani Intézetnek. " Bár személyiségéből adódóan kedélyesen szemlélte a világ apróbb-nagyobb képtelenségeit, néha azért sikerült őt is meglepni. Ilyen eset történt 1943-ban, amikor egy vadászati rendelet szövegezésébe belejavított a nyomda ördöge. Ez önmagában nem lett volna gond, hiszen ilyesmi bárkivel és bármikor megeshet. Beretzk Péter (1943/d) azon háborodott fel, hogy a hibát egyetlen „szakember" sem észlelte.

Next

/
Thumbnails
Contents