A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Intézményünk munkatársai és a természet védelme - Puskával védhető természet

Nem szeretnénk elkeseríteni azokat, akik 1932-re datálták a Fehér-tó védettségét, de kissé előreszaladtak az időben. Leszámítva az Algyői főcsatornától délre eső tóegységek beüzemelését, a kérdéses esztendőben a vidék élte a maga megszokott életét. Bár a természetátalakítás megkezdődött, egyelőre senki sem akadt, aki a madárrezervátum gondolatát felvesse. Ha a Halastó a Fehér-tóval azonosítható, akkor Beretzk Péter mindösszesen 2 alkalommal látogatta meg a területet. A nagy áttörést az 1935-ös esztendő hozta. A korábbi fejléc a társak rovattal bővült. A feljegyzésekből tudjuk, hogy Gelei József a szegedi Ferencz József Tudományegyetem professzora már ekkor gyakran kijárt a Fehér-tóra. A vidék annyira megnyerte a tetszését, hogy a tavon egy madárvárta felállítását javasolta. Terve, amely minden bizonnyal Beretzk Péter elképzeléseit (is) tükrözte, végül anyagi fedezet híján nem valósult meg (Nagymihály 1937). A naplóban a vadászoldalaknál lényegesen nagyobb terjedelmet kapnak a szintén újdonságnak számító észlelések. 1935 márciusától a helyszínek közül a Fehér-tó dominál. Ebben az évben láttak napvilágot első írásai a Fehér-tóról (Jakab 1995). Kötődését egyértelműen jelzi, hogy valamennyi közleménye a Nimród Vadászújságban jelent meg. A 6 cikk közül 3 a gojzerek (Numenius sp.) vadászatával foglalkozik. 1937. 05. 27-től a fejléc végképp elmarad. A vadászati napló átalakult a természetbúvár minden apró részletet rögzítő jegyzőkönyvévé. Ezzel egy időben kezdte meg Beretzk Péter a madárgyűrűzéseket. A Fehér-tó ,,madárszálló" jellege miatt, e módszer hamarosan központi szerephez jutott az állatföldrajzi kapcsolatrendszer tisztázásánál. Tekintsünk bele a kezdeti évek adatsoraiba

34. Ev Gyűrűzött példányok száma 1937 8 1938 19 1939 88 Az 1950-es évek közepétől fogva már valóságos kis kollektíva végezte ezt a komoly fajismeretet igénylő feladatot. Munkájuk nyomán az évi 1-2000 meggyürüzött példány egészen általánosnak mondható. (Csongor Győző szíves szóbeli közlése). Csizmazia György mesélte, hogy Beretzk Péter tudománynépszerűsítő cikkeit többnyire közvetlenül a megfigyelések után vetette papírra, így azok a naplókban -in.: MFM Adattára isz.: J4: Beretzk Péter/1937-1959/:Gyürűzési megfigyelések. 1. -Kézirat Szeged, -in.: MFM Adattára isz.: -