A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - Alapelvek

fejezet Múzeum és természetvédelem "Tűrhetjük-e hallgatagon, hogy bizonyta­lan gazdasági érdekből, romboló dühtől vezé­nyelve, vagy vétkes könnyelműség miatt örökre és pótolhatatlanul eltűnjenek olyan értékes természeti alkotások, eredeti szépségek, nagy értékű ritkaságok, amelyek soha többé újra lét­re nem hozhatók? " Földváry Miksa (1928) Alapelvek A múzeumi preparátumok, mint azt a raktárkiállításokkal kapcsolatban már említettük, semmiképp sem az öncélú felhalmozás kellékei. Nyilvánvaló, hogy épelméjű ember nem lát neki ezerszámra szarvasbogarat, katicabogarat, vagy bár­milyen más rovart gyilkolászni. Nem szedi ki évről-évre az utolsó egy-két tő vé­dett növényt, ahogyan az Kiss Tamás (1980) vitairatában szerepel. Ilyet legfőbb kereskedelmi célból tesznek néhányan, de azok nem múzeumi dolgozók és amatőr kutatóknak sem nevezhetők. Munkánk behatárolt törvényi keretek között folyik, és nem történt ez másként a múltban sem. A megváltozott jogi környezet hatására már az 1960-as években (nagyon he­lyesen) a legtöbb gerinces csoportnál az "élve határozás" gyakorlata került előtér­be. A közgyűjtemények számára (reményeink szerint mindörökre) véget ért a pus­kára és mindenféle egyéb ölőszerkentyükre épülő madár- és emlősgyüjtés. Az új viszonyok mélyreható módszertani változtatásokat igényeltek. Az átté­rés gyors és teljes körű volt, de korántsem zökkenőmentes. Kiváltképp a madártani megfigyeléseknél dimenzionálódott túl a szubjektum, ami jól körvonalazható (és a pontatlan közlések tömkelegén tetten érhető) hibaforrást jelentett. Ezzel magyaráz­ható az a felelevenített etikai szabály, hogy faunisztikai ritkaságok felbukkanása­kor a megfigyelőn kívül 2 hitelesítőnek is meg kell bizonyosodnia az adat igazság­tartamáról. Ugyanezt a célt szolgálta a későbbiekben az ún. „madárgyürűzői vizs­gák" kötelezővé tétele. Szerencsére sokan felismerték, hogy egy állatot, vagy növényt csak úgy lehet megmenteni, ha előbb azonosítják azt. Másképp fogalmazva, elmélyült taxonómiai ismeretek hiányában a természetet legfőbb szeretni lehet, védeni semmiképp.

Next

/
Thumbnails
Contents