A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Állandó jellegű foglalkozások - Gyermekfoglalkozások

hasonló hatásmechanizmusú. Ez a magyarázata annak, hogy a bútorokat rendszerint a festetlen részek felöl támadják meg az álszúk (Anobidae) és más holt fákban fejlődő kártevők. A Szani-féle módszer további pozitívuma, hogy ellentétben más kenőolajakkal a faanyag színét csak igen kis mértékben sötétíti. Ha a rágókártevők elleni védekezés kapcsán egyáltalán lehet esztétikai kategóriákban gondolkodni elmondhatjuk, hogy az akácbütük színe az átkenések után sokkal élénkebb és kifejezőbb lett, mint korábban volt. (Módszereinek leírását (ifj.) Szani Zoltán engedélyezte, amit ez úton is szeretnék megköszönni.) A llandó jellegű foglalkozások A természettudományos profil rendszeres foglalkozásai két nagyobb csoportra oszthatók. Az elsőbe a gyermekfoglalkozások tartoznak. Ezek többé-kevésbé tematikusán, de mindenkor tanórán kívüli eszközökkel, a fiatalok ismeretanyagának, bővítését szolgálják. A másik lehetőség az, hogy a korcsoportoktól jórészt függetlenül, a közös érdeklődés alapján, alakul ki az együttműködés. Ilyenek a különféle múzeumbaráti körök, szakkörök, szakosztályok. Gyerm ekfoglalkozások A természet rejtelmei csak akkor tárulnak fel előttünk, ha rácsodálkozunk környezetünkre. Megfigyeljük miként szállnak virágról virágra a méhecskék, hogyan muzsikálnak a tücskök és hallgatjuk a bennünket körülölelő táj apró neszeit. Riethmüller János (1978-1979) helyesen látta, hogy a kirándulási időszakban (ami a tantervekben előírt ismeretanyag befejezése után június elején kezdődik) évről-évre elözönlik a gyermekcsoportok a múzeumot. Azzal is tisztában volt, hogy a diákok döntő része nem érdeklődő, hanem „muszájból" látogató. Úgy vélte tehát, hogy ebben a nagyszámú csoportban valamilyen formában ki kell alakítani a múzeumlátogatás belső igényét. A kitűzött cél eléréséhez két alapvető feltételt nevesített, a jó minőségű állandó kiállításokat és az ezekre építő gyermekfoglalkozásokat. A megismerés és különösen a megértés nem pusztán az ismeretanyag függvénye. Legalább ennyire fontosak az esztétikai és az emocionális szálak. Ez utóbbiak legszemléletesebb visszajelzései azon művészi alkotások, melyeket a gyermekfoglalkozások résztvevői készítenek. A DALERD Rt Erdészeti Tájékoztatási Központja által 1999-ben kiírt pályázatra, a Gyula-Városerdőn lévő erdei iskolában szélesebb merítésű mintavételhez elegendő tárgyanyag gyűlt össze. A munkák jellegük szerint két nagyobb csoportra