A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Jelenlegi állandó kiállításaink állagvédelméről

A dísztermünkben lévő „A Tisza élővilága" c. állandó kiállítás lebontását (1976) a NKFV Szegedi Üzemének munkatársai végezték, dr. Révész István irá­nyításával. A nagymennyiségű bontott anyag elszállítása szintén rájuk hárult. A kialakult kapcsolatrendszer a brigádmozgalom összeomlása után sem sza­kadt meg. Az „Ember és környezete" c. állandó kiállításunkban (T990) a Nagyal­föld mélyszerkezetét, rétegződését, valamint a Szeged környéki kőolajmező kiala­kulását tárgyaló 6 diorámát, a NKFV Szegedi Üzemének közössége állította össze. A kiállított furatminták is tőlük származnak. A nívós bemutató dr. Révész István szakértelmét dicséri. Jelenlegi állandó kiállításaink állagvédelméről Alapelvek és tennivalók Ha a múzeumi tevékenység prioritásait rangsorolják, általában megfeledkez­nek a műtárgyvédelemről, vagy az utolsó helyek egyikére sorolják azt. Úgy véljük, ez a szakterület ennél sokkal kiemeltebb helyet igényelne. Múltunk tárgyi emlékeit csak akkor tudhatjuk biztonságban, ha tudásunkhoz mérten a legmagasabb szinten foglalkozunk az állagmegőrzés kérdéseivel. Sajnos a természettudományi anyag ilyen szempontból fokozottan sérülékenynek számít. Elég, ha néhány fertőtlenítést elmulasztunk és máris helyrehozhatatlan károk keletkeznek. Egy elkorhadt geren­dát ki lehet pótolni, egy eltört cserepet össze lehet ragasztani, de egy múzeumboga­rak által szétrágott preparátummal már semmit sem tudunk kezdeni. Hosszú évek gyakorlata mondatja velünk, hogy a természettudományi tárgyanyag a kiállítások során amortizálódik legkönnyebben. A „Tisza élővilága" c. állandó kiállítás bontá­sakor például a külső szemlélő számára teljesen épnek tűnő preparátumok néme­lyike a rágásoktól szinte magától szétesett. Ezek kivétel nélkül olyan dermoplasztikák voltak, amelyek 2 állandó kiállításon is szerepeltek (A „Fehértó élete" és a „Tisza élővilága"). 1952-től 1976-ig bárhogy számoljuk 24 esztendő telt el. Ennyi időt célirányosan kidolgozott műtárgyvédelem nélkül egyetlen prepa­rátum sem bír ki. Emlősöknél és madaraknál a pusztulás nagyobb mértéke össze­függhet a szakszerűtlen preparátori tevékenységgel is. (Egy nem kellően zsírtalaní­tott preparátum szinte vonzza a kártevőket.) Esetünkben ez a tényező kizárható. A Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságához, és az ÓNTE Kht-hoz tarto­zó állandó kiállításaik állagmegóvásáról, az éves mérgezési tervek alapján, rend­szeresen gondoskodunk. Természetesen a többiről sem feledkezhetünk meg. Bár nincs számottevő kikölcsönzött szakanyagunk, felügyeleti jelleggel, az egyéb intézmények részére készített kiállításainkat is rendszeresen ellenőrizzük. Ha bármilyen rágásnyomokat (moly, szücsbogár, múzeumbogár) észlelünk, az érintett anyagrész fertőtlenítését haladéktalanul elvégezzük.

Next

/
Thumbnails
Contents