A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

II. fejezet A természettudományi részleg közművelődéséről a kezdetektől 2000-ig - Az 1974 utáni korszak kiállításai - Akik önzetlenül segítettek intézményünk közművelődésének

Ahhoz, hogy bármely mozgalomról reális képet tudjunk kialakítani, célszerű megismerni az érintettek véleményét is. Vajda János, a DEGAZ dr. Hága László szocialista brigádjának vezetőjeként tevékeny alakítója volt a történéseknek. Könyvében (Vajda 1998) az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban végzett munka motivációiról ezt olvashatjuk: (A brigád tagjai) „Azért törték magukat, mert tiszta szívből megszerették nemzeti múltunkat, büszkék voltak arra, hogy segíthettek. A fiataloktól az öregekig, a nőktől a férfiakig, a villanyszerelőktől, lakatosoktól, betanított munkásoktól az üzemvezetőig bezárólag. Még a hosszú évek távlatéiból is sok-sok szeretettel emlegetik az elvégzett munkát. " „ ...Opusztaszer en jutottam el ahhoz a gondolathoz, hogy társaimmal az államot nem lénynek, hanem igazi hazának tekintettük, dolgos magyar emberként kicsit mi is az állam és a haza vagyunk. " Hallgassuk meg azt is, hogyan hangzik a munkaversenyjelentőségének a méltatása a korabeli hangszerelésben: „A szocialista munkaverseny változatlanul nagy erőforrás, kitűnő talaj, hogy találkozzon az eszmeileg elkötelezett ember az egészséges tettvággyal és olyan eredményeket produkáljon, melyeket csakis és kizárólag a szocialista munkaversenyfeltételei között lehet elérni. " (Kendenparl 976) A mívesen frázisos, kontinuus terminológiává összeálló közhelyeket, valószínűleg eleve a munkaversenyt (és ezen belül a brigádmozgalmat) figyelemmel kísérő főhatóságoknak szánták. A mindenkori hivatali apparátus ugyanis szívesen hallgatja és olvastatja másokkal a köreiben kimunkált, vagy magasabb helyről kapott szempontokat. Azzal viszont már az 1970-es években is mindenki tisztában volt, hogy az ideológia nem túlzottan érdekli a munkásokat. A dr. Hága János szocialista brigád „hozzáállása"' ilyen szempontból példaértékűnek tekinthető. Ismét Vajda Jánost (1998) idézzük. „Mi a politikával különösebben nem foglalkoztunk, de az augusztus húszadikákon muszájból végig kellett hallgatni az „ünnepi megemlékezéseket ". A múzeum (MFM) vezetése elintézte, hogy az éppen aktuális politikus néhány sorban a naplónkban is megemlékezzen az éppen időszerű dolgokról. A sors furcsa fintora, hogy aki beírt a brigádnaplémkha, hamarosan eltűnt a sülylyesztőben. Szívesen íratnánk pár sort most is néhány „népvezérünkkel " a naplóba. " A mozgalom körvonalazása után térjünk át a „brigádoknak és üzemeknek" a természettudományos szakágnak nyújtott segítségére.