A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig - Az egyes részgyűjtemények helyzete 1974 és 2000 között

Entomológiai felmérések 1974 és 1984 között - Fénycsapdák Az 1970-es években az egyik fő szempont a gyors fejlesztés volt. Céljaink eléréséhez óriási segítséget jelentett az, hogy több éven keresztül megkaptuk a hódmezővásárhelyi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás teljes Csongrád megyei fénycsapda anyagát. A székkutasi és a nagytőkéi csapdák bogarai között számos ritka, esetenként a Dél-Alföldre új fajra bukkantunk. A kapott anyag gazdagságán felbuzdulva 3 helyen is állítottunk fel saját üzemeltetésű készüléket. Ezek ugyanolyan módosított „Jermy-féle" fénycsapdák voltak, amilyeneket akkoriban a növényvédelmi és az erdészeti előrejelző szolgálat használt. A kötvélyesi Répás-féle gátőrháznál lévő csapdát a Tiszakutató Munkacsoport fizette. Ásotthalmon a Dugonics-erdészlaknál működtettünk egy fénycsapdát, amely később átkerült a Bedő Albert Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskolába. Gyűjtőhelyeink közül az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark sem maradhatott ki. 1985 táján a növényvédelmi szolgálat csapdaanyagát mások kapták meg. Rögzített fénycsapdáink közül legtovább az opusztaszeri üzemelt, de 1989-re azt is felszámoltuk. Szabadtéri gyűjtések - Szeged tágabb értelemben vett környéke A Szeged környéki élővilág kutatását hagyománynak tekinthetjük, hiszen múzeumi elődeink közül mind Czógler Kálmán, mind Csongor Győző bőséggel folytatott ez irányú kutatásokat. A helyi bogarászok (Vellay Imre, Stiller Viktor, Biczok Ferenc és Erdős József) szinte egyöntetűen a könnyen (hosszadalmas utazás és gyaloglás nélkül) elérhető területeket részesítették előnyben. Adataik legalább 70. de Biczok és Erdős esetében 100 %-a ma már beépített részek 5 kilométeres sugarú körzetéből származik. Nagy előny, hogy e szakemberek írásai (Biczok 1936, Czógler 1920, Erdős 1935, Stiller 1926, 1934/a, 1934/b, 1935, 1939, 1942, Vánky-Vellay 1894) összehasonlító adatbázisul szolgálnak, melyre alapozva legalább részlegesen nyomon követhetjük azokat a változásokat, amelyek 1894-től napjainkig zajlottak ezen a vidéken. Az 1974-től 1985-ig terjedő időszakban, a városban illetőleg annak vonzáskörzetében az alábbi területeket vizsgáltuk tüzetesebben: