A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - A téma néhány speciális helytörténeti vonatkozása

pontos képet alkothatunk a végképp letűnt vízi világ mindennapjairól. A félreértések elkerülése végett az alábbi Lakatos (1898) idézet a múlt század utolsó évtizedeire vonatkozik. „Tehát a birtokok szaporodása - legyünk őszinték - csak az úgyis elég vastag hájat hizlalta még vastagabbra - s a szegényebb nép még szegényebb lett. Nekik alig jutott valamicske az áldásból, de annál több „ártérfejlesztési", » vízmentesítési és a jó Isten a megmondhatója, még mily czímü költség meg adó, mely a tehetősebbet is immáron agyonnyomással fenyegeti." A gencsmadárról A torkolatvidék madarai közül legnagyobb vitát a tápai pecséten szereplő ún. gencsmadár váltotta ki. Az 1641. évi címer madarát sokféleképpen magyarázták. Akadtak akik vallási motívumot véltek benne felfedezni és voltak olyanok is, akik a pecsétmadár egyes testrészeinek elemzésével próbálkoztak. Valószínűleg mindkettő zsákutca. A kérdésre két természettudományos magyarázat is létezik. Kezdjük a számunkra elfogadhatóbbal. Az 1641. évi pecséten egy kissé rosszul vésett dankasirály (Larus r. ridibundus) látható. Készítője semmiképp sem volt ornitológus, sőt a szakma mestere sem, de azért a farktollak és a test egészen sirályszerű. A csőr és a lábak kimunkálása nem tökéletes. Az előbbi feltehetően azért rövidebb, mert különben „beleakadt" volna a pecsét belső körívébe, az utóbbival technikailag nem tudott mit kezdeni a pecsét készítője. A dankasirály (Larus r. ridibundus) mindenkor jellemző „tömegfaja" volt a környék élővilágának. Ma is az. Elég csak kimenni a Tisza partjára és néhány percig nézni a folyót. Ha mást nem is dankasirályokat bizonyosan látunk. 1644-ben a tápaiak lecserélték pecsétjüket, melyet ezután a darumadár (Grus g. grus) díszített. Az új pecsétmadár kiválasztását több tényező motiválhatta. 1./ Impozánsabb legyen elődjénélEz nem kíván bővebb magyarázatot. A sasok után mindenképp a nagykócsag és a daru tekinthető az egykori tápai mocsarak leglátványosabb lakójának. Mivel az első már jó néhány címerben szerepelt a darura esett a választás. 2.1 Forduljon elő rendszeresen a környéken. A darvak vonulásaik során évről-évre nagy számban érkeztek a Tisza-Maros torkolat mocsárvidékére. Bár így utólag ez nem eldönthető kérdés, talán költhettek is. 3./ Lehetőség szerint a pecséten szereplő madár legyen karakteresebb elődjénél. A három tápai pecséten szereplő madár közül kettőt sokféleképp magyaráztak, az 1644. évit mindenki darunak látta.