A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)
Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire
Meg kell említenem az 1970. Jan. 1-től 1976. Jún. 6-ig, ugyancsak a múzeum személyzete által gyűjtött és preparált, saját jegyzeteimben szereplő /50/, az Ermelleken gyűjtött 18 faj pontos adatait is. Az Érmellék madárvilágának a kutatása különösen az 1960-as évek derekán megélénkült, egyrészt a Nagyváradi Múzeum szakemberei számának gyarapodása, másrészt a külső munkatársak tevékenysége nyomán. Az érdeklődést - amint már említettem - fokozta és sürgette az Érmellék teljes lecsapolásának közeledő lehetősége. Következésképpen a madártani ismeretek is bővültek /lásd bibliográfiát/. Többek közt 1966-1977, illetve 1984-ben személyesen is dolgoztam ezen a területen. Az Érmellékre vonatkozó madártani kutatások áttekintése befejezéséül szeretném hangsúlyozni, hogy a vonatkozó tanulmányokat, azok hozzáférhetőségétől, illetve megbízhatóságától függően használom, arra törekedve, hogy a jelen dolgozat feltétlenül megbízható adatokra támaszkodva rögzítse a kérdéses terület madártani helyzetét. Erre kötelez az antropogén hatások következtében ökológiai szempontból gyökeresen megváltozott terület távolabbi és közelebbi múltja, de az eredetiségében soha vissza nem térő természeti állapot, köztük a madárvilág bemutatásának felelőssége is. III. EGYÉNI KUTATÁSI MÓDSZEREK A Nagyváradi Múzeum főmuzeológus-ornitológusaként 1966-1978 között hivatali feladataim közé tartozott a madártani gyűjtemény gyarapítása /gyűjtés, preparálás/. A terepjárás adta lehetőségek közt, a megfigyelések mellett, madárfényképezésre - mely közismerten sok időt vesz igénybe - csak saját eszközeimmel, főleg 1974 után volt egy kevés alkalmam. Ugyancsak ebben az időszakban volt kivételes lehetőségem a helyi gyürűzésekre is. Annál rendszeresebben és pontosabban gyűjtöttem azonban a megfigyelési adataimat, melyek egy részéből / 19661969 közti időszakból/, kényszerű meggondolásokból, csak helységnevekkel ellátott faunalistát közöltem /40/. A már jelzett időszakban az Érmellék összes településeit 3 alkalommal gólyakutatás céljából /1968,1974,1984/ motorkerékpárral és gyalog kerestem fel /38, 43, 44, 49/. Terepjárásaim során az Érmellék összes mocsarait, nyílt vizeit, legelőit, maradék erdőit különböző évszakokban, általában 2-4 napos terepjárások során látogattam. Bár 1970-1974 között figyelmemet elsősorban a Sebes-Körös vízgyűjtő medencéjének madárfaunisztikai és ökológiai vizsgálata kötötte le, alkalmas pillanatokban, ha jóval ritkábban, hétvégeken is igyekeztem felkeresni az Érmelléket, majd 1974 után újra gyakrabban látogattam e területet. Összesítve a terepjárásaimra vonatkozó adataimat, kiderül, hogy 98 terepen töltött nap alkalmával, az Érmellék 40 helységében és határában, 149 fajra vonat-