A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire

kozó 1375 megfigyelést végeztem, illetve az Ermelleken előforduló fajok 65 pél­dányát gyűjtöttem be és preparáltam. IV. AZ ÉRMELLÉK MADARAI a/. A leírás módja és szempontjai Az Érmellék madarai leírásánál a tájegység földrajzi határaihoz igyekszem igazodni /lásd az 1 .ábrát/. Úgy a térképen, mint az egész dolgozatban a helységek és a földrajzi elnevezések magyar nevét használom. Figyelembe véve azonban, hogy a kérdéses terület Romániához tartozik, azért a földrajzi elnevezések hivata­los román nevét az alábbi jegyzékben közlöm. A dolgozat összegzését is román nyelven írtam meg, tiszteletben tartván a tényt, miszerint a dolgozat - természetes módon - a román szakembereket is érdekelheti. A helységek és földrajzi pontok névjegyzéke: Ákos = Acis Albis = Albis Alsószopor = Soporul de Jos Asszonyvásár = Tirgusor Berettyó = Bereteu /v. Barcäu/ Biharfélegyháza = Rosion Csokaj = Ciocaia Dengeleg = Dindesti Diószeg = Diósig Ér = Er /v. Ier/ Éradony = Adoni Érbogyoszló = Budusläu Ércsatorna = Canalaul Erului /v. C. Ierului/ Érendréd = Andrid Érgirolt = Ghirlot Érhatvan = Hotoan Érkávás = Cäuas Érkenéz = Voivozi Érkeserű = Chesereu Érkeserűi Nagysziget = Insula Mare de la Chesereu Érkörös = Chereusa Érkörtvélyes = Curtuiseni Érmellék = Cîmpia Erului /v. C. Ierului/ Érmihályfalva = Valea lui Mihai Érmindszent /Adyfalva/ Mecentiu

Next

/
Thumbnails
Contents