A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kováts Lajos: Az Érmellék madarai, különös tekintettel az Ér mocsarai lecsapolásának ökológiai következményeire

1. ábra: Az Érmellék vázlatos térképe Az Ermelleken ma mintegy 40 település létezik, melyek közül Székelyhíd, Érmihályfalva, Érszalacs és Diószeg a legnépesebbek. Különösen a terület legmélyebb, központi fekvésű mocsári települések életén máig érződik a mocsárvilág által meghatározott életforma, azaz a mocsarak létezéséig fennmaradtak annak hagyományai. A múlt század közepén megkezdődött általános vízlecsapolások és ármentesítési munkálatok a Tisza síkságának keleti szélein a század végére befejeződtek. Az Ér mocsarainak lecsapolását azonban, többszöri próbálkozás után, csak 1968-ban fejezték be. A lecsapolás lényegében gyors és tökéletes eredménnyel végződött. Ennek magyarázata elsősorban az, hogy a lecsapolás idején az Ércsatorna kialakítása már gépekkel történt és felhasználták az 1930-as években készített tankelhárító árkokat is. Következésképpen a térség utolsó, nagymúltú mocsárvilága 1970-re eltűnt, a vidék jellege s a mocsárlakó ember élete is gyökeresen megváltozott. A vidék tájjellege, annak élővilága és az ember életformája megváltozásának ütemét, termé-