A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Jakab Béla: A tojáshéj makro- és mikrostruktúrájának funkciói a költés folyamán

szilárdság, továbbá a tojás alakja, héjhajlata, de minden esetben szemmel tartva a funkciók összhangját meghatározó költésbiológiai szempontokat is. A héjvastagság méretét a héjrétegek együttvéve adják. A kolibritől a strucctojásig, 0,05 mm-től 2 mm vastagságig fajonként változó a költésbiológiai feltételektől megszabott határok között: a/ Hogy elbírja a tojástartalom okozta gravitációs igénybevételt, b/ hogy elbírja a tojásokat költő madár tömegét, ugyanakkor c/ hogy a kikelésre érett fióka képes legyen áttörni a héj falon, amihez a kelésnél tárgyalandó még más tényezők is segítik. Végül, d/ mivel a héj vastagság meghatározza a póruscsatornák hosszát, az adottnál nagyobb vastagság, mondjuk a pórushossz megkétszerezésével megfelezi a gázvezető-képesség, a gázátáramlás mértékét. E megszorító feltétel magyarázza, hogy a héjvastagság miért növekszik a tojások fajonként nagyobbodó tömegéhez viszonyítva az egyenes arányánál kisebb mértékben, ti. a tömeg minden tízszeres növekedése mellett a vastagság 2,7-szeresével (Rahn 1983), pl. az ökörszemnél a héjvastagság 0,062 mm, a tojás tömege 1,32 g. az egyiptomi struccnál a héjvastagság 1,92 mm, a tojás tömege 1600 g (8. ábra). A héj szilárdsága kiegyenlítve a héj vastagság kötöttségeit növeli a védelmet, a mechanikai hatásokkal szemben ellenállóbbá teszi a héjat. Ez köszönhető a héj réteges építettségének, a meszeshéj még nem eléggé tanulmányozott mészkristályszerkezetének, a mamilláris réteg boltívszerüen rendezett mamilláinak, továbbá a szilárdságot fokozó szemcsés- és héjhártyáknak és a meszeshéjat a felszíne felé átszövő fonalaiknak. A tojásalak funkciói A tojásalak szerepében a védelmi és költésbiológiai szempontok még jobban összefonódnak. A tojásalak meghatározói a fajok anatómiai tulajdonságai. Pl. Makatsch (1972) szerint szoros összefüggés van a madár medence csontja és a tojásalak között. Szoros összefüggést tapasztalhatunk a tojásalak és a fajok fészekelési szokásai között is. Ebben az összefüggésben a tojásalak mind védelmi, mind költésbiológiai funkciókat tölt be. Ismert, hogy a gépi keltetés eredményessége szempontjából technológiailag mily nagy szakértelmet és gondosságot igényel, szükséges hőmérséklet, páratartalom, szellőztetés (oxigénellátás) egyenletességének fenntartása érdekében, a tojások megfelelő forgatása. Ennek időzítése, mértéke jelentős szerepet tölt be a magzatburkok és az embrió fejlődésében, a fejlődési rendellenességek elkerülésében. Természetes körülmények között a technológia főszereplője a költő madár! A tojások alakjától függ: egyrészt a keléshez szükséges meleg és páratartalom egyenletessége érdekében a tojások megfelelő térkitöltése, befedhetősége, másrészt az egyenletes fejlődés és a szellőztetés érdekében a tojások forgathatósága,