A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

mert a nagy zaj elriasztotta a madarakat.

285 A harmincas években többször volt terv vurstli létesítésre, de a vélemények megoszlottak. Voltak, akik védelmükbe vették, voltak, akik elvetették létesítését.

286 A második világháborús évekre megszűnt iránta az érdeklődés, nem volt élet a vursliban.

287 A harmincas évek végére veszített szépségéből Újszeged ligete. A városi kertészet kevés pénzt kapott, gond volt a közparkok fönntartása.

288 1941-ben a közkerti bizottság esztétikai szempontból fájdalmas döntést hozott. Munkáshiány miatt nem költöztették ki az üvegházakból a parkokba a város dísznövényeit.

289 1942. telén a ligetben a 34 fokos hidegben az értékes fenyőfák és nyárfák egy része elpusztult, ezeket ki kellett vágni.

290 Háborús esztendők hatása érezhető volt. Korabeli újságokból egyre kevesebbet lehet megtudni a liget életéről, a háború uralta a sajtóhíreket. A Vigadó azonban minden tavasszal megnyílt, 1938-ban Horváth József bérelte. 1940-ben szüreti bálra hívta vendégeit, 1941-ben pedig flekkenre és táncmulatságra. 1943ban teljes üzemben kezd. Május elsején, hűvös időben hangulat csak a pipacsteremben van, ahol Károlyi Árpád, a város kedvence és a rádióból közismert cigányprímás muzsikált. 1944-ben tánctanfolyamot szervezett a nagyteremben Szalay tánctanár, este Boldizsár Laci cigányzenekara muzsikált. A Virágh Kioszk is várta vendégeit. Az idős emberek visszaemlékezései szerint a pénzhiány és a háború ellenére élet volt a ligetben. A Vigadó mögött kis házikó állt, - a kis Vigadó, - melyben söröztek, kártyáztak a bennszülött új szegediek. Körülötte, a most elgazosodott helyen gondozott utak, padok, pálmaliget volt. Az egész tisztás rózsaliget volt, melyben sétálni lehetett. Parkőr vigyázott a rendre. A főfasoron szombaton és vasárnap korzó volt. 285 Homokóra 1929. 2. sz. 27-28. 286 DM 1931. ápr. 11. 287 DM 1942. máj. 27. 288 DM 1938. aug. 28. 289 SzN 1941. ápr. 6. 290 DM 1942. ápr. 10.