A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

A második világháború után 1948-ban került sor az újszegedi liget fejlesztésére és csinosítására. A kertészet vezetőjének, Balogh Jánosnak az elgondolása szerint Vígh Ferenc szobrászművész több szoborterv készítésén dolgozott, mely szobrokat a parkban szándékoztak elhelyezni. A bejárat két oldalára egy-egy ősmagyar harcost ábrázoló szobrot terveztek. A Vigadó körül föl akarták eleveníteni a húsz évvel ezelőtti gyermekek kedvenc békavárát, mely csinos kis kővárból állt, körülötte kis tóval, folyóval és hatalmas kőbékával. Háta mögé boszorkánybarlangot, elé fölöltöztetett kőboszorkányt terveztek. Azonkívül Piroska és farkas szobrokat, a cserjések közé Hófehérkét a hét törpével. Gyermekek kedvenc kirándulóhelyévé kívánták tenni a parkot.

291 A terv megvalósulására nincs adat. Ebben az évben kapott új nevet a park, Népligetnek nevezték el.

292 A háború és az utána következő gazdátlanság, elhagyatottság következtében a Pick Jenő féle teniszpálya is tönkrement. Tető nélkül volt az épület, a gaz fölverte a pályát. Ifjúmunkások és diákok hozták rendbe. Női- és férfiöltözőt, társalgót, büfét alakítottak ki. A bejárathoz négyszárnyú ajtót helyeztek el. Az emeleten szoba-konyhás gondnoki lakást alakítottak ki. A csinos parkban röplabda-, és kosárlabda pálya készült, a társalgóban könyvtár volt. Neve: Ságvári Endre ifjúmunkás és diáküdülö, 1948. augusztus 20-án avatták.

293 A Szegedi Szabadtéri Játékok szervezői új helyet jelöltek ki a játékok megrendezésére. Úgy döntöttek, hogy kellemesebb lesz az árnyas park az előadások megrendezéséhez. A liget baloldalán a volt rózsaliget helyét jelölték ki a színpadnak. A mérnökség dolgozói Budapesten tanulmányozták a szabadtéri színpad fölállításának módját.

294 El is kezdték 1948 júliusában a földmunkával az építkezést. Félköralakú töltést emeltek, majd a színpad és az öltözők alapozási munkálatai következtek.

295 Következő év május 7-én, szombaton avatták föl - a még teljesen el nem készült színpadot és nézőteret - budapesti és szegedi művészek fölléptével. Dénes Leó polgármester mondott avatóbeszédet, föllépett Zathureczky Ede hegedűművész, Bánki Zsuzsa a budapesti Nemzeti Színház művésze, Hernádi Lajos zongoraművész, Palánkai Klára operaénekes.

296 Május végére elkészült a nézőtér is, melyet 1800 férőhelyesre terveztek, vasbeton talpazattal,

297 majd nyár közepére a világítóberendezések is a helyükre kerültek.

298 Amíg Vaszy Viktor 291 DM 1948. febr. 27. 292 Péter László: Szeged utcanevei. Szeged, 1974. 277. o. 293 DM 1948. aug. 1. 294 DM 1948. júl. 7. 295 DM 1948. júl. 14, aug. 31. 296 DM 1949. máj. 4. 297 DM 1949. máj. 26. 298 DM 1949. júl. 23.