A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Bátyai Jenőné: A liget

A tervet a városi mérnökség készítette, építője Kövér Tibor, díszítő szobrásza Kulai Lajos.

278 A márvány Szűz Mária szobor Tápai Antal alkotása. A sziklabarlang 11 m, Mária szobra 190 cm magas volt. Előtte kis park, csörgedező patakkal, mely a barlangon keresztül vezetett a parkba, felette domborművön két szarvas látszott, amint isznak az örök életet jelképező forrásból. Kertészeti munkákat Gulácsy Béla városi főkertész tervezte és a munkálatokat ő vezette. Az építés ínségmunka keretében 8 000 Pengő költséggel történt. Fölavatásán harminc ezren voltak jelen. Este a szobrot kivilágították.

279 A "parkrendezés útjában levő", áhítatra hívó pihenő padokkal s gesztenyefákkal körülvett barlang-oltárt a hatalom erőszakos úton távolította el 1968-ban, dr. Ijjas József püspöksége idején. Abban az évben iktatták be Újszeged plébánosi székébe dr. Havass Gézát, a volt püspöki titkárt. Szűz Mária szobrát az újszegedi templomban helyezték el. A vurstli A nagyobb közönség számára hozzáférhető szórakozási lehetőségek voltak a vándorcirkuszok, a Gedóban rendezett táncmulatságok és az Újszegeden fölállított vurstli.

280 Helye a liget Temesvári körút és Székely sor határolta területén volt, melyet eleve játszótérnek jelöltek ki. A vurstli fénykora az első világháború, majd a francia megszállás idején volt. Nagy volt a forgalom, fiatalok, öregek, gyerekek, leányok, legények a vurstliban szórakoztak nap mint nap. Egész nap forgott a körhinta a tisztáson. A francia megszállás idején volt aréna bűvészmutatványokkal, voltak erőművészek, illuzionisták, kötéltáncosok, műlovarnők a nagy sátorponyva alatt.

281 Terveztek vurstlit a Népkert sor és Temesvári körút sarkára is, beépítésére azonban nem került sor, a háború miatt.

282 A szerb megszállás után fölszabadult ligetben pezsgő élet alakult ki. A játszótéren ismét megjelent a vurstli, a körhinta, céllövölde, hajóhinta és az erőmérő. Ez utóbbi rendkívül nagy zajjal járt, melynek megszüntetését kérték a ligetben nyugalmat keresők.

283 Későbbi években a tanács a hídfőtől jobbra és balra jelölt ki helyet a vurstli részére, védve a liget üdülő jellegét.

284 Az állatvédők is tiltakoztak, n SzN 1937. máj. 25. '

8 Tóth A.: Szeged szobrai és muráliái. 1993. 391. o. '

9 SzN 1935. dec. 3, DM 1937. máj. 25, SzN 1937. ápr. 10, DM 1939. júl. 16. 10 Szeged tört. 1991. 3/2 1105. o. 11 SzH 1909. máj. 26, DM 1942. máj. 27. 12 SzN 1917. okt. 2. 13 SzN 1922. jún. 8. 14 Szeged, 1925. márc. 28.