A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Juhász Antal: Huszonöt év a tudomány és a közművelődés szolgálatában. Szűcs Judit köszöntése

Huszonöt év a tudomány és a közművelődés szolgálatában Szűcs Judit köszöntése JUHÁSZ ANTAL (Szeged) Negyed századot nem egyformán élünk meg. Kinek hosszú időt jelent, kinek napjai tartalmas munkával telvén - gyorsan elröppen, észre sem veszi. Szűcs Juditnak, harmincas éveinek közepétől hatvanadik életévéig jelentős, ám bizonnyal gyorsan tovatűnő életszakasz, mint ahogy számottevő időtartam a Tisza-parti kisváros, Csongrád múzeumának történetében is. A csongrádi múzeumot 1956-ban helyi értelmiségiek, amatőr kutatók alapították. Szűcs Juditot a megyei múzeumi szervezet igazgatója 1983-ban nevezte ki az intézmény vezetőjének. Elődei közül sem az ügyszerető helybeli amatörök, sem a kezdő régész és a szintén fiatal néprajzos nem eresztettek gyökeret a zsenge ifjúkorát élő kis intézményben. A szentesi családból származó tanárnő viszont „jöttmentként" meggyökeresedett a „szomszédvár" múzeumában. A szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 1971ben szerzett tanári, majd 1976-ban pedagógiai előadói oklevelet. 1971 és 1976 között a szentesi középiskolai leánykollégium nevelőtanára, 1976-tól 1983-ig a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Teleki Blanka Kollégiumának igazgatója. Néprajzi tárgyú dolgozattal 1977-ben, az országos gyűjtőpályázaton jelentkezett, és mindjárt pályadíjat érdemelt ki. {Házi kenyérsütés - Kenyérsütögető asszonyok - Kisipari kenyérsütés. 80 p.) Pályamunkája bírálójaként szembetűnt gondos anyaggyűjtése és kiváló dialektológiai tájékozottsága. A következő évben is népi táplálkozási témájú, majd a szentesi iparosok és parasztok társadalmi kapcsolatait elemző pályamunkákat nyújtott be. Kutatói irányultságában, indíttatásában bizonyára szerepük volt az egyetemi nyelvészeti, néprajzi előadásoknak, kiváltképp Nyíri Antal nyelvész professzor óráinak, aki a tájnyelv megbecsülése és használata mellett a dialektológia és az etnográfia, mint társtudományok ismeretére nevelte hallgatóit. Nyíri Antal (1907-2000) egyébként - mint egyik írásában pár éve megvallotta - anyai unokabátyja volt, így kutatói pályája indulásában, gyűjtői módszerében ösztönző lehetett. Tálasi Istvánhoz, az ELTE tanszékvezető professzorához nyújtotta be Szentes táplálkozása a századfordulón és a XX. század első felében címmel írt doktori disszertációját. Az anyagi kultúra kutatásában iskolateremtő egyetemi tanárnak, a nyugalomba vonulása előtti egy-két évben, hasznos útmutatást, tanácsokat köszönhetett. Disszertációját 1983-ban védte meg, és a friss doktori oklevéllel „céhbeli" néprajzossá avatva kezdhette múzeumi tevékenységét. Első tanulmányai a Móra Ferenc Múzeum Évkönyvében és a Honismeret című periodikában doktori értekezése tárgyköréből jelentek meg: A társadalmi rétegződés és táplálkozás összefüggése Szentesen. MFME 1984/85-1. 167-168.; A kásák, a lepények, a kenyér és a tésztafélék Szentesen. MFME 1986-1. 51-69.; A szentesi kenyérsü-