A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Szűcs Judit: Ártéri és hullámtéri haszonvételek, gazdálkodás Csongrád határában

módon müveit területe. Minden nagyréti, kilencesi tanyában gondoztak valamennyi gyümölcsfát és szőlőt. Az ilyen kertekben a vásárolt és a maguk oltotta, szemezte fák is hoztak termést. Akit érdekelt, az idősebb családtagtól, szomszédtól, ismerőstől kapott oltóágat, szemzésre alkalmas ágat, és meg is próbálták a nemesítésnek ezt a módját. A szőlő, gyümölcs szaporítását a gazdasági iskolában is tanították.

61 Pintér János (sz. 1932) a fák gondozását, oltását és szemzését apjától, és az 1948-ban végzett aranykalászos gazdatanfolyamon is tanulta.

62 A két világháború között Pintérék tanyájának 350 négyszögöles kertjében cseresznye (germecdorfi, hólyagszemű és zsabola), meggy {nagymeggy és apró meggy), kajszi- és sárgabarack, őszibarack (többsége parasztbarack), alma (nyári piros, fontos-, bőralma, jonatán, delicsesz és húsvéti rozmaring), szilva (beszterceinek több fajtája, ló szemű, tarka, lekvárnak való kékszilva) és dió (papírhéjú és kemény héjú) termett. 3 Adatközlőm idős korában a Tisza oldalon vett egy hold szőlőt, ahol nagyréti tanyája építőanyagából szép házat épített. A szőlők között a maga oltotta gyümölcsfák hozzák termésüket a 21. század elején. Az ártéri gyümölcsösökben tapasztalhatták, hogy a vadalanyba oltott gyümölcsfák nagyobb árvíz után sem pusztulnak ki. A szőlők magasabban fekvő részein, ahová nem járt ki a Tisza, ott is elhányták a gyümölcs magját, kikelt és beszemezték.

64 Városi háznál és például a Bökényben (zárt kertben és a beépített lakótelep utcáján is) is lehet látni beoltott öregebb, fiatalabb, termő fát. A fa törzsén meglátszik az oltás. A törzs az oltás helyén galléros, vastagabb lesz. Bellon Tibor a csongrádi szőlőben 1986-ban mutatott távolról olyan öreg fát, amit fűzfába oltott almafának tartott.

65 Adatközlőim közül az oltáshoz és szemzéshez értő Gyovai László hallott róla, de nem hitte el, hogy ilyen fajta létezik. A nevezett almafajta feltételezett ismerete ókori és középkori mezőgazdasági szakírókra vezethető vissza.

66 A kiskerti szőlőmüveléssel foglalkozó vadszőlőt használhatónak tartják vadalanyként. (A beszélgetőtársaim szerint a hullámtérben található, a fákra felfutó, ripária néven ismert vadszőlő illatos virágot hoz. Egyik változat szerint bogyója nincs, másik szerint a bodzához hasonló apró bogyót terem, 3-4 szemes fürtje lesz.) Szőlőtelepítéskor általában nemesítéssel foglalkozótól szerzik be a vadalanyt is. Hajdú Dezső a saját kertjében kipróbálta a csongrádi hullámtérben szedhető ripáriát vadalanyként, de a vékony, gyorsan növő fajta a ráoltott nemes vesszőt nem bírta tartani. Mikor Pintér János apjának 1932-ben telepített fél hold szőlejét elverte a jég (minden rekenyőt levert - ahogy fogalmazott), vadalanyba oltott vesszőt hozott Abasárról, Tóth Imrétől. A szőlő vadalanyba oltása közismert, elterjedt volt a csongrádi határban. A helyi lakosok foglalkozástól függetlenül, érdeklődéstől, kézügyességtől függően tanulták meg egymástól, ahogy a gyümölcsfák oltását, szemzését is. így találtam 61 Szűcs J. 2007. 74. 62 Pintér 1948. 63 Szűcs J. 2007. 73-86. Az oltásról, szemzésröl itt részletesebben. M Nagy 2000. 48. 65 Bellon 2003. 121. - Apám, Szűcs Imre (1916-1983) gyermekkoromban emlegette a fűzfaalmát. Emlékezetem szerint városi háznál, az Arany János utcában ismerősöknél ettem ilyen almát az 1950-es évek végén. Apró, zöldessárga színű, egyik oldalán rozsdaszín csíkos, zamatos ízű volt. 66 Andrásfalvy 2001. 498-499. A fűzfa-alma nevének eredetét, jelentését művelődéstörténeti kérdésként hosszabban tárgyalja.