A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Szűcs Judit: Ártéri és hullámtéri haszonvételek, gazdálkodás Csongrád határában

kölest. [Kiskunfélegyházán hántoltattuk meg. A köleskorpát forró vízzel összekeverve az állatoknak adtuk. A köleskását mi magunk is ettük. (Fekete László sz. 1920) 1985-2005 között idős beszélgetőtársaim néhány adattal még bemutatták a csongrádi rétek, vízjárta földek 20. század eleji használatát. Atkári János csongrádi középparaszt, felsőföldi gazda - ahogy legidősebbb lánya, Csépai Jánosné Atkári Anna (sz. 1924) elmondta -, nem müveit hullámtéri földet. De a bokros-gyójai út mellett, a gyójai dűlőben 10 hold szikes gyep tulajdona volt. Tavasszal vízállás volt. Semlyéknek hívták. Fű nőtt rajta. Lekaszálták, úgy csicsogott, mikor kaszálták [ti. a növényzet alatt a föld vizes volt még]. Volt benne pióca. Mikor a vizes szénát hordtuk, akkor beleragadt a lábunkba. Mikor lement róla a víz, ott legeltettük az állatokat. Gyovai László említette, hogy fiatal korában, az 1940-es évek elején a Holt-tiszán, a mámai kompnál a Nagyrétben tavasszal vízben kaszálták a takarmánynak való füvet. Utána vasvillával kihányták a partra száradni. A 20. század elején az ártéri, réti állattartás nyomait őrző gazdákról megvetően mondták a felsőföldi gazdák: nem tanyai, réti. Ezek a réti gazdák a Kilencesben és a Nagyrétben gazdálkodtak, takarmányt termeltek, sok állatot tartottak. Az 1930-as években törzskönyvezett lovakat és marhákat tenyésztettek. A Nagyrétet a Tisza szabályozása után Réti János ügyvéd osztotta fel. A lecsapolt rétekből a gazdák földjük, gazdaságuk nagysága szerint kaphattak területet, melyet házhelynek nevezett egységekben mértek. A házhelyek nagysága határrészenként különbözött, ha a terület nagyobb volt, a házhelyet is nagyobbra mérték. A Nagyrétben 2000, a Kilencesben 900, a Kenderföldeken és a Patika nevű határrészen 800. a Bökényben 450 négyszögöl volt egy házhely.

44 A legnagyobb területű Nagyrét földje volt a legértékesebb, 20-25 aranykoronás földként tartják számon napjainkban is. Itt 10-12 mázsa búza termett holdanként, amikor más határrész csak 6-7 aranykoronás volt, és 6-7 mázsa búzát adott. (Szőrfi Mihály sz. 1926) Fekete Lászlóné Kása Viktória - akinek apja nagyréti gazda volt - szerint a kopasz, fátlan házhelyeket 800-1000 négyszögölben számították. A házhelyek különböző mértékegységéről egy határrészen belül csak ez az adat áll rendelkezésemre. A vízszabályozás után kialakult, művelhető hullámtéri területeket a fa- vagy hajóhídtól indulva vesszük sorba. Folyásirányban fölfelé az Ellés-partig 2-2,5 kilométer hosszúságban erdő húzódik, a hídtól lefelé a Körös-torokig művelt és erdős területek váltakoznak.

45 Elles dombja a szabályozás előtt a Tisza jobb partjára esett, a szabályozás után a bal partra került. A középkorban monostor épült és működött rajta. Ugyanezen a helyen a 18. században dohánykertészek telepedtek le.

46 Az 1768-1769es összeírás szerint a Tisza jobb partján létrejött kertészségek között az ellesi a legészakabbra fekvő.

47 A 19. század végén halhasító hely.

48 (Dinnyés Márton sz. 1912 és Sági Ferenc sz. 1932 közlése alapján) A 20. század végén korábban művelt gyümöl44 Deák J. 1978. Melléklet 2., 5-6. 45 A tulajdonosokat és a művelés módját általában a két világháború között kialakult és az 1945-ig, esetenként 1960-ig megmaradt állapotában mutatom be. (Az ettől eltérőt jelzem.) 46 Pávai 2000. 219-231., Herczeg 1980. 89. 47 Takács 1964. 52-53. 48 Olyan hely, ahol a kifogott halat tisztították, sózták, szárították.