A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

az iparág hazai terjesztéséért kapják az elismerést.

16 Az első hazai szalmakalapgyár neve több helyen és kiállítási katalógusban is föltűnik. Működésük alapja a vidéki, többek között hajdúnánási háziiparosok, szalmafonó specialisták kezén ezerméterszám készülő alapanyag. Ily módon a díjnyertes fonatokat mint közvetítők tárják a közönség elé. Értesülünk még - minden egyéb részlet híján - Erdély „rejtélyes iparműveiről": az ezüstéremmel jutalmazott pesti Ráth Károly

17

, és a marosvásárhelyi Borsodi Demeter Lajos Székelyföldön begyűjtött iparcikkeiről (minden bizonnyal háziipari munkák), továbbá kosárkötő portékákról.

18 A beszámolókból kitűnik, hogy a pazar kiállítási termeket megtöltő ipari produktumok mellett a háziipar itt még kevés hangsúlyt kap. Magyarország nem lehet többé „terra incognita" a külföld szemében Ezt az állapotot óhajtotta megszüntetni a Bécsben, 1873-ban tartott közkiállításon Magyarország önálló államként való részvétele. Mint ilyen, elsőként jelentet meg „honismertetőt" és katalógust a kiállítás látogatói számára. A műfaj keretei megengedik, hogy a kiállított tárgyak jegyzékén túl ismertesse az ország természeti adottságait, iparát, mezőgazdaságát, kultúráját.

19 Az általános iparviszonyokat Keleti Károly elemzi. A háziipar terminus használatát mellőzi, és külön figyelmet alig szentel az ágazatnak. Egyetlen fejezetben érhetők tetten a mai értelemben vett, mellékkeresetként űzött népi háziipar tevékenységi formái: a „fa-, nád- és gyékényipar" tárgyalásakor említést tesz az egyszerűbb házi és gazdasági faeszközök gyártásáról, a füzfaveszsző és gyékény fonásáról.

20 A tárgyak benevezésére közzétett felhívásban a „nemzeti háziipar" külön csoportot képez. További tagolása szerint jelentkezni bármilyen cserépeművel, házi szövésekkel és női kézimunkákkal, fémnemű és piperecikkekkel, faragványokkal és különféle holmikkal lehet. Látható, hogy az alcsoport beosztás kiterjesztése nem csak a klasszikus háziipari tevékenységeket fedi.

21 Ezzel szemben, a jellegénél fogva külön csoportot képező "szövő- és ruházati ipar"-nál konkrétan megfogható egy-egy ágazat a len, kender, fonatok és szövetek, valamint női kalapokhoz való szalma, szalmatakate és honosította a szalmafonást. (Ld. A szalmafonás, mint népipar. Szathmári Közlöny. 1860. 50.) Azon igyekezett, hogy a háziipart versenyképesebbé tegye. Az 1873-as bécsi közkiállítás bizottmányi tagja. A háziipari cikkeket gyűjtő és forgalmazó Kereskedelmi Múzeum igazgatójaként (1893-tól) számos szalmafonat típust és készárut szerzett be, és az intézmény kötelékében tárlatokra is eljuttatta azokat. 1897-ben a brüsszeli nemzetközi kiállításon érmet nyert a Kereskedelmi Múzeum gyűjteményének háziipari cikkeivel. MOL Kl68 79/99. 16 Katona Zsigmond 1874. 83. 17 Ráth Károly a háziipari termelés két fő kategóriáját különbözteti meg: az egyik, amelyik közönséges használati tárgyakat ősidők óta készít és vásárokon vagy közvetítő kereskedés útján értékesíti, a másiknak tárgyai többé-kevésbé fényűzési és emellett nemzeties jelleggel bírnak. Matlekovits Sándor 1898. 299. 18 Katona Zsigmond 1874. 70. 19 A statisztikai bizottság szakértők: Hunfalvy János, Kőnek Sándor, Bielz Albert, Keleti Károly 20 Magyarország a ... 1873. 304-305. 21 Bécsi világkiállítás... é. n. 6.