A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

Míg el nem jön a végóra, Készüljünk fel a nagy útra, Ahol e jámbor lélekkel Vár az Isten szentjeivel. Társulat-tagok kik vagytok, Érettem imádkozzatok, Egykor, ha én szabad leszek, Érettetek esedezek. Most pedig, kimúlt barátunk, E szavakkal elbocsájtunk, Neked részed a mennyekben Örök világosság legyen. Amen. Rózsafüzér Társulati tag felett Dicsértessék az Úr Jézus szent neve, Összejöttünk e gyászos mennyegzőre, Lelki testvér meghívott bennünket, Hogy halálán zengjünk bús éneket. Koszorú van a megholtnak kezében, Szent olvasó drágalátos érdeme, Ragyog szépen, mint a csillag tündöklik, Koronája már mennyekben virágzik. Jertek ide, olvasósok, mindnyájan, Akik vagytok Mária rózsájában, Énértem mint meghalt társatokért Imáitokat nyújtsátok a lelkemért. Egy koszorú, jaj, de hiányos, Mert egy rózsát a halál leszakasztott, Elküldötte értem Isten angyalát, Ezt a rózsát kezébe adja át. Kik egy koszorúba társ im voltatok, Szűz Máriának tisztelői vagytok, A szent titkokat buzgón folytassátok, Mennyei jutalom várakozik rátok.