A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Czank Gábor: „Jaj, siralmas szomorú szó!" Temetkezési szokások Magyarpécskán és környékén

18. kép. A koporsó hordozására szolgáló „Szent Mihály lova ". A temetőkápolnában őrzik. Pécska. kesember, Lantos Ferenc (1933-1998) kéziratos könyvében is. Mari néni „Irha" Nagy István bácsitól írta le énekeit. Hajasné a virrasztást úgy tartja, ahogy Lipták Mari nénitől tanulta, az alábbi énekeket használva: Apa felett Dallama: „Hol vagy, én szerelmes Jézus Krisztusom..." Jaj, de mély gyász borult ezen hajlékra, De bús felhő szállt az egész tájékra. Könnyharmat hull a bánatvirágra, Könny az atya bús ravatalára. Gyászünnep van, ide jertek, sírjatok, Jó atyáért keserű gyöngyharmatot, Özvegy anya és ti szegény árvák, Csókoljátok még egyszer a drágát! A szerető jó apai kebelre Hideg kezét a rút halál rátette, Megszűnt a szív minden dobbanása, Elhervadott az élet virága.